A közép-európai posztkommunista országok mindegyike új alkotmányt fogadott el a rendszerváltás után. Kivéve Magyarországot. A most készülő alkotmány nem pótolhatja a mulasztást, mivel más a célja, mint a többinek.
2011. április 25-én fogadnák el az új alkotmányt - mondta Balsai István egy konferencián. Az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke szeretné eloszlatni azt a már külföldön is terjedő véleményt, "hogy valami egypárti alkotmányozás folyna" Magyarországon.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elutasítja a készülő új médiatörvényt. Véleményük szerint a médiát "egy alkotmányosan eleve kifogásolható konstrukciójú hatóság jogkörébe vonja", és ezzel a demokratikus nyilvánosság egészét fenyegeti.
A Magyar Narancs az alkotmányozásról, az MSZP-ről, és a kormány politikájáról kérdezte Schiffer Andrást, az LMP elnökét interjújában.
Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető jogállami garancia – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerdán egy szakmai tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetemen.
Élénk vita folyik az alkotmányozási folyamatról, azonban kevés törekvés van az állampolgárok bevonására. Arra, hogy maguk határozzák meg, melyek azok az alapértékek, amelyek fontosak számukra. A hvg.hu és a Méltányosság Politikaelemző Központ közös felhívást intéz a közvéleményhez. Mi legyen a Preambulumban?
A jelenlegi alkotmány szövege sem a jogbiztonság szempontjából, sem szimbolikusan nem képes ellátni a funkcióját - többek között erről is beszélt Szájer József, a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
A törvény kontrollja marad az ügyészségnek, de az nem baj, hogy nem interpellálható majd a legfőbb ügyész - mondta Szentpéteri Nagy Richárd az m1-en.
Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke szerencsésebbnek tartaná, ha az alkotmányt nem csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntésével lehetne módosítani.
"Az új alaptörvény tervezete szerint a váltás egyelőre szimbolikus, az állami jelképek katalógusa mellett a jogfogalmak határozatlanok, kemény garanciák helyett a további törvényhozásra épül, míg a régi bajok megmaradnak. Az alkotmányozásból kivonult az ellenzék összes pártja, és minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz" - fejtette ki Tölgyessy Péter az MR1-Kossuth Rádióban.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője nem híve a kétkamarás parlamentnek. A képviselő túl magasnak tartja azt a küszöböt, hogy az alkotmányt csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntésével lehessen módosítani.
A Jobbik szerint az új alkotmány csütörtökön nyilvánosságra hozott koncepciója nem tartalmazza az általuk szükségesnek tartott radikális változásokat.
Milliárdos kiadással járhat majd az új alkotmány, amelynek előzetes szövegét csütörtökön hozták nyilvánosságra – írja a Blikk.
A tervezet több újdonságot is tartalmaz, ha valóban ennek szellemében készül el az új alaptörvény, akkor két jövendölést biztosan nem teljesít majd be. Egyrészt azokét, akik szerint az Orbán Viktorra szabott félelnöki rendszer véget vet a magyar parlamentarizmusnak, másrészt pedig azokét, akik radikálisan új alkotmányt kívántak, olyat, amelyben a mostaniból szinte semmi sem marad.
Az LMP szerint a kormánytöbbség túlterjeszkedik a választóktól kapott felhatalmazásán azzal, hogy kizárólag két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé az egyszeri kétharmados többséggel elfogadni tervezett új alkotmány későbbi módosítását.
Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét.
Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint számos ponton van részleges vagy teljes hasonlóság a sztálini és a jelenlegi alkotmány között.
Kövér László (Fidesz) házelnök az MTI-nek úgy fogalmazott: a kormánytöbbség új, demokratikus modellt épít. Az új alkotmányról elmondta: az egy mondatot hagy meg a mostaniból, és megőrzi a mai parlamentáris demokrácia intézményrendszerét.
Az emberek 58 százaléka szerint az Országgyűlésnek felhatalmazása van arra, hogy új alkotmányt alkosson - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából.
