Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG e heti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.
Sólyom László volt államfő ma előadást tartott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett „Alkotmány - Alkotmányosság” című konferencián. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük beszédét.
A többség hatalmának alkotmányos demokráciákban működő korlátait és a magyar alkotmányos hagyomány elmúlt két évtizedének megvédendő értékeit hangsúlyozta Sólyom László az ELTE-n.
Vajon a hamarosan elfogadandó új alkotmány egyben új rendszert is jelent?
Az új alkotmányról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a budapesti Terror Háza Múzeumban egy alkotmánybíró, egy politológus, két történész és két politikus részvételével. Úgy tűnik: az egymást egyébként nem nagyon szívlelő LMP és MSZP alkotmányozási elképzelései nagyon hasonlóak – bár az új alkotmányt jelen állás szerint nem ők fogják írni. Azt is megtudtuk: Fricz Tamás egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.
A visszamenőleges hatály a 98 százalékos különadó kivetésénél egyszeri eset volt-e a „nép követelésének” teljesítésére, vagy olyan precedens, amelyet hasonló rendelkezések fognak követni? Szerepelni fog-e az új Alkotmányban a visszamenőlegesség expressis verbis megtiltása? Elek István szerint mindez tavaszra kiderül…
A magyar alkotmánymódosításokról és az egyes szektorokra kirótt válságadók fogadtatásáról közölt írást a The Economist legfrissebb kiadása.
"Takarodjatok az utunkból" címmel közöl csütörtökön kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap.
Önöknek ilyen nincs és nem is lesz – mondta az ellenzéknek a kétharmados többségre utalva egy mérsékelt konzervatív politikustól talán szokatlan stílusban Navracsics Tibor az alkotmánymódosítás parlamenti vitájában. De miért lett módosítva nyolcszor?
Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? címmel rendezett pénteken a Parlament felsőházi üléstermében egész napos tudományos konferenciát az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága és a Fidesz. Turi-Kovács Béla hozzászólásából kiderült: a Fidesz az új Hazafias Népfront. Patrubány Miklós szerint Izrael követendő példa.
Pozsgay Imre szerint a magyarság önazonosságát erősítő, a Szent Koronára és "a keresztény nemzeti kultúrára" hivatkozó alkotmányra van szükség.
Két világszámmal mutatkozik be az Orbán-kormány a világ alkotmányjogi porondján: alkotmányba írja, hogy akkor semmisíthető meg adótörvény, ha sérti az élethez való jogot, emellett azt hirdeti, hogy az Alkotmánybíróság megszüntetése nem volna antidemokratikus - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Török Gábor néhány napja már foglalkozott azzal a felvetéssel, amely Halasi Endre HVG-ben megjelent elemzői véleményében is napvilágott látott, vagyis hogy a Fidesz valódi célja az, hogy közelebb vigye a magyar demokráciát a brit mintájú többségi modellhez. A jelek szerint Lázár János is ugrott erre.
Nemcsak alkotmányellenesek, de a józan észnek is ellentmondanak a különadóról és az Alkotmánybíróság jogkörének módosításáról elfogadott törvényjavaslatok - mondta Szekeres Imre az InfoRádió Aréna című műsorában.
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Az új alkotmány elkészítésével történelmi lehetőség nyílik az elmúlt húsz év lezárására - mondta Stumpf István alkotmánybíró az Új alkotmányt - most vagy soha? című kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön Budapesten a XXI. Század Intézet rendezvényén.
A volt államfő felelősségét firtatja az elmúlt húsz évben kialakult helyzetért a Fidesz frakcióvezetője a Népszabadságnak adott interjújában.
A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.
A Jobbik a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájában, mert szerintük a kétharmados többség lesöpri az ellenzéki javaslatokat.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint önellentmondás kerül a jogrendszerbe, és sérül a jogbiztonság akkor, ha a kormány mégis átvisz egy, korábban az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített törvényt, azután, hogy a kérdés vizsgálatának lehetőségét elvette a testülettől.
