szerző:
MTI
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az emberek 58 százaléka szerint az Országgyűlésnek felhatalmazása van arra, hogy új alkotmányt alkosson - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából.

Míg júniusban a választópolgárok 67 százaléka tartotta szükségesnek egy új alkotmány elfogadását, egy új felmérés szerint novemberre a támogatók aránya 55 százalékra csökkent. Az ellenzéki pártok szavazótáborai ebben a kérdésben nem kedvenc pártjukhoz húznak, hanem a többségi véleményhez.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint szükség van új alaptörvényre, s csak minden harmadik véli feleslegesnek az alkotmányozást. A kormányzó pártok ebben az ügyben megtartották korábbi táborukat - a Fidesz-szimpatizánsok 65 százaléka ért egyet -, és nagyszámú ellenzéki szavazó szimpátiájára is számíthatnak.

A Jobbik-tábor 69, az MSZP-szimpatizánsok 44 százaléka szerint szükség van új alkotmányra. Igaz, az új alkotmány kontúrjaiban már nem biztos, hogy egyetértenek. A status quo őrzését csak az LMP képviseli, s ebben támogatóinak 64 százaléka egyetért.

A választópolgárok 58 százaléka szerint a jelenlegi Országgyűlésnek van felhatalmazása az új alkotmány elfogadására. Miközben az ellenzéki pártok vitatják a parlament jogosultságát, szavazótáboruk támogatónak mutatkozik: az MSZP és a Jobbik táborának fele szerint a tavasszal megalakult Országgyűlés rendelkezik alkotmányozási felhatalmazással, és ezzel az LMP-tábor 62 százaléka is egyetért. A Fidesz-szimpatizánsok 70 százaléka szerint is van felhatalmazása az Országgyűlésnek az új alkotmány elfogadására - olvasható a felmérésben.

A közvélemény-kutatást november 15. és 18. között készítette a Nézőpont Intézet, reprezentatív mintán, ezer ember telefonos megkérdezésével.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
MTI Itthon

Sólyom kritizálta az alkotmányozás folyamatát

A többség hatalmának alkotmányos demokráciákban működő korlátait és a magyar alkotmányos hagyomány elmúlt két évtizedének megvédendő értékeit hangsúlyozta Sólyom László az ELTE-n.

Vörös Imre HVG Hetilap

A korlátozott Alkotmánybíróságról

Az Alkotmánybíróság nem alkalmazhatja az alaptörvénynek a visszamenőleges hatályú különadót „megengedő” szabályát, mert ütközik az alkotmány azon szakaszába, amely szerint Magyarország jogállam – állapítja meg jogász-akadémikus szerzőnk, korábbi alkotmánybíró.

MTI Itthon

Schmitt Pál hat pontban egészítené ki az új alkotmányt

Schmitt Pál államfő javaslata a készülő új alkotmányhoz a kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Korona szerepeltetését is tartalmazza.

hvg.hu Itthon

Sólyom: "az alkotmányosság hosszú távon megéri"

Sólyom László volt államfő ma előadást tartott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett „Alkotmány - Alkotmányosság” című konferencián. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük beszédét.

HVG Vélemény

Félvállról vett alkotmánymódosítás

Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG e heti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.

MTI Parlament

Schmitt aláírta a különadótörvényt és az alkotmánymódosítást

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabályok a Magyar Közlöny pénteki számában jelentek meg.

Szegő Péter Publicisztika

„Egyéjszakás kalandból is születhet szép gyermek” – Alkotmányvita a Terror Házában

Az új alkotmányról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a budapesti Terror Háza Múzeumban egy alkotmánybíró, egy politológus, két történész és két politikus részvételével. Úgy tűnik: az egymást egyébként nem nagyon szívlelő LMP és MSZP alkotmányozási elképzelései nagyon hasonlóak – bár az új alkotmányt jelen állás szerint nem ők fogják írni. Azt is megtudtuk: Fricz Tamás egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.

(dózer) Vélemény

A főalkotmányozót kioktatták az alkotmányról

Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.

Tényleg tönkreteszi a YouTube-ot az új szerzői jogi irányelv? És mi lesz a mémekkel?

Tényleg tönkreteszi a YouTube-ot az új szerzői jogi irányelv? És mi lesz a mémekkel?

Itt az új monetáris irány: egyszerre ad és elvesz az MNB, a piac nem lelkesedik

Itt az új monetáris irány: egyszerre ad és elvesz az MNB, a piac nem lelkesedik

Az új Mortal Kombat-előzetes láttán még mindig csak keressük az állunkat

Az új Mortal Kombat-előzetes láttán még mindig csak keressük az állunkat

Imádja az internet az anya-lánya pilótapárost

Imádja az internet az anya-lánya pilótapárost

Az ön édesapja is ott lehet Pápai Jocival az Eurovíziós Dalfesztiválon

Az ön édesapja is ott lehet Pápai Jocival az Eurovíziós Dalfesztiválon

Tudta, hogy ilyen menő házak vannak Kazincbarcikán?

Tudta, hogy ilyen menő házak vannak Kazincbarcikán?