szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az emberek 58 százaléka szerint az Országgyűlésnek felhatalmazása van arra, hogy új alkotmányt alkosson - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készült országos közvélemény-kutatásából.

Míg júniusban a választópolgárok 67 százaléka tartotta szükségesnek egy új alkotmány elfogadását, egy új felmérés szerint novemberre a támogatók aránya 55 százalékra csökkent. Az ellenzéki pártok szavazótáborai ebben a kérdésben nem kedvenc pártjukhoz húznak, hanem a többségi véleményhez.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint szükség van új alaptörvényre, s csak minden harmadik véli feleslegesnek az alkotmányozást. A kormányzó pártok ebben az ügyben megtartották korábbi táborukat - a Fidesz-szimpatizánsok 65 százaléka ért egyet -, és nagyszámú ellenzéki szavazó szimpátiájára is számíthatnak.

A Jobbik-tábor 69, az MSZP-szimpatizánsok 44 százaléka szerint szükség van új alkotmányra. Igaz, az új alkotmány kontúrjaiban már nem biztos, hogy egyetértenek. A status quo őrzését csak az LMP képviseli, s ebben támogatóinak 64 százaléka egyetért.

A választópolgárok 58 százaléka szerint a jelenlegi Országgyűlésnek van felhatalmazása az új alkotmány elfogadására. Miközben az ellenzéki pártok vitatják a parlament jogosultságát, szavazótáboruk támogatónak mutatkozik: az MSZP és a Jobbik táborának fele szerint a tavasszal megalakult Országgyűlés rendelkezik alkotmányozási felhatalmazással, és ezzel az LMP-tábor 62 százaléka is egyetért. A Fidesz-szimpatizánsok 70 százaléka szerint is van felhatalmazása az Országgyűlésnek az új alkotmány elfogadására - olvasható a felmérésben.

A közvélemény-kutatást november 15. és 18. között készítette a Nézőpont Intézet, reprezentatív mintán, ezer ember telefonos megkérdezésével.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Sólyom kritizálta az alkotmányozás folyamatát

A többség hatalmának alkotmányos demokráciákban működő korlátait és a magyar alkotmányos hagyomány elmúlt két évtizedének megvédendő értékeit hangsúlyozta Sólyom László az ELTE-n.

MTI Itthon

Schmitt Pál hat pontban egészítené ki az új alkotmányt

Schmitt Pál államfő javaslata a készülő új alkotmányhoz a kereszténységre való utalást, a magyar nyelv ápolását, a családok és a gyermekek védelmét, az élethosszig tartó tanulás és a sportoláshoz való jog támogatását, valamint a Szent Korona szerepeltetését is tartalmazza.

hvg.hu Itthon

Sólyom: "az alkotmányosság hosszú távon megéri"

Sólyom László volt államfő ma előadást tartott az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett „Alkotmány - Alkotmányosság” című konferencián. Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük beszédét.

HVG Vélemény

Félvállról vett alkotmánymódosítás

Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG e heti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.

MTI Parlament

Schmitt aláírta a különadótörvényt és az alkotmánymódosítást

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a 98 százalékos különadóval összefüggő törvényeket, így az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítását. A jogszabályok a Magyar Közlöny pénteki számában jelentek meg.

Szegő Péter Publicisztika

„Egyéjszakás kalandból is születhet szép gyermek” – Alkotmányvita a Terror Házában

Az új alkotmányról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a budapesti Terror Háza Múzeumban egy alkotmánybíró, egy politológus, két történész és két politikus részvételével. Úgy tűnik: az egymást egyébként nem nagyon szívlelő LMP és MSZP alkotmányozási elképzelései nagyon hasonlóak – bár az új alkotmányt jelen állás szerint nem ők fogják írni. Azt is megtudtuk: Fricz Tamás egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.

(dózer) Vélemény

A főalkotmányozót kioktatták az alkotmányról

Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.