Milyen módon szerepeljen közös múltunk az új alkotmány előszavában? - erről kérdeztük olvasóinkat az előző hét folyamán a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezésében. A felhívásra érkezett hozzászólások egy meglehetősen töredezett történelemértelmezést érzékeltetnek. Ezen a héten – talán még nagyobb fába vágva a fejszénket – közös értékeink preambulumbeli szerepét bocsájtjuk vitára.
A Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezése keretében az óév utolsó hetében a Szent Korona szerepeltetése melletti, illetve elleni érveket gyűjtöttük össze. A történelmi ereklyénk kapcsán kialakult vita erősen összekapcsolódott a Szent Korona-tannal és a történelem megjelenésével a preambulumban. Ezen a héten hazánk történelmi múltjának preambulumbeli szerepéről kérdezzük a hozzászólókat.
A Fidesz frakcióvezetője úgy látja: mindenki, még az MSZP szavazói is a változásra szavaztak tavasszal. Hódmezővásárhely polgármestere szerint „a sajtóban megjelenő kritikák, vélemények feltétlenül hatással vannak” pártjára. Lázár elképzelhetetlennek tartja, hogy az új alkotmány tavaszi végszavazásáig elolvadjon a kétharmad és az alkotmányozó többség ne fogadja el az új alaptörvényt.
Folytatódik a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu közös kezdeményezése, a „Mi legyen a preambulumban?” című felhívás. A múlt héten arról kérdeztük olvasóinkat, hogy szerepeljen-e kereszténységre történő utalás az alkotmány előszavában. A többség ezt elutasította, mondván, az alkotmány ne Isten és az ember, hanem az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza. Ezúttal arra kérdezünk rá, hogy szerepeljen-e a Szent Korona a preambulumban.
Magyarország új alkotmánya 2012. január elsején lép hatályba, az új alaptörvényt jövő év április 25-én, húsvéthétfőn fogadja el az Országgyűlés - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent interjúban.
Lázár János az együttműködés jegyében arra kérte az ellenzéki pártok képviselőjét, hogy térjenek vissza az "alkotmányozás asztalához", vegyenek részt az új alkotmány elkészítésében, és az egyeztetéseket kezdjék újra januárban.
Molnár Csaba (MSZP) "mély tisztelettel" azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy kivételes, rendkívüli eljárásban tárgyalja meg az új alkotmány népszavazásra bocsátását.
A jövő év legfontosabb feladatának tartja Lázár János, hogy megszülessen az új alkotmány, amelyet szerinte nemzeti konzultációnak kell megelőznie. Az MTI-nek adott interjújában a politikus elismeri, hogy az elmúlt fél évben voltak stílusbeli, kommunikációs hiányosságok, de minden egyes eddig elfogadott törvénnyel egyetért.
Az alkotmányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát. A fideszes Rogán Antal erről szóló javaslata a Fidesz-frakció kérésére név szerinti szavazás során, az MTI összegzése szerint megkapta a szükséges számú voksot.
Harmadik hete tesszük fel a kérdést a Méltányosság Politikaelemző Központtal közösen: „Mi legyen a preambulumban?”. Szerepeljen-e benne Isten neve? – kérdeztük a múlt héten. Mi se természetesebb, mondja az egyik fél. A vallásszabadság a legfontosabb, érkezik a válasz. Világos állásfoglalásra késztető, mégis tiszteletteljes vita folyt a kérdésről. Ezen a héten a kereszténység preambulumbeli megjelenésének kérdésében várjuk hozzászólásaikat.
Sólyom László üdvözölte a parlament alkotmányelőkészítő eseti bizottságának koncepcióját, de arra figyelmeztetett, hogy a "Magyarország alkotmányának szabályozási elvei" című, napokban nyilvánosságra került dokumentum számos alapvető kérdést nyitva hagy.
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
Az Alkotmányblog szerzője bemutatja, milyen alkotmánybíráskodási modellek léteznek a világ más részein.
Az Európa Tanács főtitkára - civil szervezetek kérésére reagálva - tájékoztatást kért a kormánytól az alkotmányozási folyamattal kapcsolatban.
Az alkotmány-előkészítő bizottság KDNP-s elnöke szerint vissza lehet élni az államfőnek adományozandó parlamentfeloszlatási joggal.
A Fidesz szerint nem érdemes foglalkozni Gyurcsány Ferenc alkotmánykoncepcióhoz érkezett felvetéseivel, a párt szerint a politikus hiteltelen közszereplővé vált.
Gyurcsány Ferenc azt mondja: az új alkotmány legfeljebb a Fideszé lehet, a nemzeté és a köztársaságé soha.
Az új alkotmány koncepciójában az egykamarás törvényhozás szerepel - így döntött utolsó ülésén az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn nyújtotta be a parlamentnek alkotmánymódosítási javaslatát, amelyben azt kezdeményezi, hogy az alaptörvénynek az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) és a Magyar Nemzeti Bankról szóló fejezete egészüljön ki a Költségvetési Tanáccsal.
Kisebbfajta gondolati lavinát indított el a Méltányosság Politikaelemző Központ és a hvg.hu december 8-ai, „Mi legyen a preambulumban?” című kezdeményezése. Felhívásunknak az volt a célja, hogy közös gondolkodást indítsunk arról, ki mit látna szívesen az új alkotmány előszavában. Olvasóink hozzászólásaikkal bebizonyították, hogy lehet értelmes párbeszédet folytatni e kérdésben.
