Alkotmánybíróság: neve, ha van, csak áruvédjegy
Korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét a Fidesz, miután a taláros testület kedden ellenszegült a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének.
Korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét a Fidesz, miután a taláros testület kedden ellenszegült a 98 százalékos büntetőadó visszamenőleges bevezetésének.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
A kormány einstandolná az alkotmányt. Kétharmados parlamenti többségét alkotmányozói felhatalmazásként értelmezi. Valójában az alkotmányozás széles társadalmi konszenzust igényelne, ami lehet, hogy megvan, de a Fidesz nem keresi az alkotmányos partnerséget.
Van olyan jogszabály, amelynek alapján kötelező erejű népszavazást lehet kiírni az új alkotmányról – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban azt állította, hogy nem lehet erről népszavazást tartani.
A török alkotmánymódosításról vasárnap tartott népszavazáson a szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján 58 százalékot, azaz többséget kapott az alkotmányreform - jelentette az NTV helyi tévéállomás.
Az MSZP saját alkotmánykoncepciót készít, amelyet október közepén társadalmi vitára bocsát - közölte Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője, országgyűlési képviselő.
A Jobbik alkotmánymódosítással kívánja kizárni a közéletből az 1990 előtti állami vezetőket, illetve az egykori állampárt vezető tisztségviselőit és az erőszakszervezetek vezető beosztású tisztjeit.
Orbán Viktor szerdán Berlinben egy előadásban úgy nyilatkozott, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A kormányfő azonban korábban éppen ezzel ellentétesen nyilatkozott. Emellett most is, korábban is többször világossá tette, új kell belőle, s arról is beszélt már, hogy mi mindent látna benne szívesen.
Egységesen elutasítják a rendőrök, katonák, nemzetbiztonságiak passzív választójogát tiltó alkotmánymódosítást a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek, és minden hazai és nemzetközi fórumot felhasználnak, hogy visszaálljon a jelenlegi szabályozás − közölte Kónya Péter, a munkavállalói oldal elnöke.
A magyar miniszterelnök szerint óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának hétfői ülésén a rendészeti dolgozók politikai szerepvállalását korlátozó, a leszereléstől számított három évig megtiltó alkotmánymódosításokról szavaztak. A fideszes bizottsági többség mind a hat módosító javaslatot – ezeket kivétel nélkül ellenzéki képviselők nyújtották be – leszavazta, mint ahogy az egyetlen úgynevezett kapcsolódó módosító javaslatot is. A hvg.hu ez utóbbinak nézett utána.
A Fidesz a Borkai Zsolt személye miatt ismertté vált alkotmánymódosítással szabna gátat annak, hogy a rendvédelmi területen dolgozók egyenruhájukat levetve átzsilipeljenek a politikai pályára. Az elmúlt két évtized országos politikusai közül a hvg.hu csak hat olyat talált, akik korábban a rendvédelem vagy a honvédelem területén dolgoztak, s közülük is csak ketten váltottak közvetlenül vagy röviddel leszerelésük után a politikai pályára.
A szocialista Harangozó Tamás alkotmánymódosítás-módosítási javaslattal él, melynek értelmében sem három-, sem ötéves intervallumra nem lenne szükség a hivatásos katona-, rendőr- és nemzetbiztonsági tisztek leszerelése és a politikai életbe történő bekapcsolódása között. Egyebek mellett ez hangzott el az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága szocialista tagjának szerda délután, az ORFK előtt tartott sajtótájékoztatóján, illetve a hvg.hu-nak ezt követően adott nyilatkozatban.
Kocsis Máté fideszes képviselő szerdai sajtótájékoztatóján azt állította, nem azért módosítottak a Lázár Jánossal együtt beadott alkotmánymódosítási javaslatuk, mert hétfőn nyilvánvalóvá vált, hogy azzal Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert indulását akadályoznák meg az őszi helyhatósági választásokon. Kocsis szerint a döntéshozatali mechanizmus az, hogy előbb van a beterjesztés, s azt csak utána vitatja meg a frakció.
A fideszes kétharmados többség módosította azt az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely – ha elfogadtatott volna – lehetetlenné tette volna Borkai Zsolt győri polgármesternek, hogy az őszi önkormányzati választáson újrázni próbáljon. Borkai 2006-ig katonatiszt volt, márpedig az eredeti javaslat szerint az egyenruhások leszerelésük után öt évig nem indulhattak volna semmilyen választáson. Amint ez kiderült, az alkotmánymódosítás az öt évet háromra vitte le. A hvg.hu Borkai Zsoltot kérdezte.
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat - írja közleményében az Eötvös Károly Intézet, arra az alkotmánymódosításra célozva, amelyről benyújtói számára is csak hétfőn derült ki, hogy saját párttársuk polgármesteri pályáját törné ketté.
Hétfő reggel döbbentek rá a fideszes képviselők arra, hogy az egyik tervezett alkotmánymódosítási javaslatuk miatt nem indulhatna Borkai Zsolt győri fideszes polgármester az önkormányzati választásokon. Ezért aztán módosítottak egyet a javaslatukon, Borkai Zsolt pedig megnyugodhat.
A jövő héten képnapos ülést tart az Országgyűlés, amely megkezdi egy újabb alkotmánymódosítási javaslat vitáját, és dönthet a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról. A parlament július 19-én választja meg az új házelnököt, a két új alkotmánybírót és a tervek szerint dönt a közmédiumok szerkezeti átalakítását szolgáló törvényjavaslatról.
A kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás lehetővé tenné, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el, valamint azt is, hogy a közpénzből kifizetett "a társadalom igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítsanak meg.
A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni - áll a HVG és az Eötvös Károly Intézet Jogállamfigyelő sorozatának június havi részében.