A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
A kormány einstandolná az alkotmányt. Kétharmados parlamenti többségét alkotmányozói felhatalmazásként értelmezi. Valójában az alkotmányozás széles társadalmi konszenzust igényelne, ami lehet, hogy megvan, de a Fidesz nem keresi az alkotmányos partnerséget.
Van olyan jogszabály, amelynek alapján kötelező erejű népszavazást lehet kiírni az új alkotmányról – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán választási szakértő, az Országos Választási Bizottság volt elnöke. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője korábban azt állította, hogy nem lehet erről népszavazást tartani.
Orbán Viktor szerdán Berlinben egy előadásban úgy nyilatkozott, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A kormányfő azonban korábban éppen ezzel ellentétesen nyilatkozott. Emellett most is, korábban is többször világossá tette, új kell belőle, s arról is beszélt már, hogy mi mindent látna benne szívesen.
A magyar miniszterelnök szerint óvatosan kell élni a kétharmados parlamenti többséggel, az alkotmányt minden körülmények között tiszteletben kell tartani.
Hétfő reggel döbbentek rá a fideszes képviselők arra, hogy az egyik tervezett alkotmánymódosítási javaslatuk miatt nem indulhatna Borkai Zsolt győri fideszes polgármester az önkormányzati választásokon. Ezért aztán módosítottak egyet a javaslatukon, Borkai Zsolt pedig megnyugodhat.
A török alkotmánymódosításról vasárnap tartott népszavazáson a szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján 58 százalékot, azaz többséget kapott az alkotmányreform - jelentette az NTV helyi tévéállomás.
Az MSZP saját alkotmánykoncepciót készít, amelyet október közepén társadalmi vitára bocsát - közölte Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetvezetője, országgyűlési képviselő.
A Jobbik alkotmánymódosítással kívánja kizárni a közéletből az 1990 előtti állami vezetőket, illetve az egykori állampárt vezető tisztségviselőit és az erőszakszervezetek vezető beosztású tisztjeit.
Egységesen elutasítják a rendőrök, katonák, nemzetbiztonságiak passzív választójogát tiltó alkotmánymódosítást a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek, és minden hazai és nemzetközi fórumot felhasználnak, hogy visszaálljon a jelenlegi szabályozás − közölte Kónya Péter, a munkavállalói oldal elnöke.
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának hétfői ülésén a rendészeti dolgozók politikai szerepvállalását korlátozó, a leszereléstől számított három évig megtiltó alkotmánymódosításokról szavaztak. A fideszes bizottsági többség mind a hat módosító javaslatot – ezeket kivétel nélkül ellenzéki képviselők nyújtották be – leszavazta, mint ahogy az egyetlen úgynevezett kapcsolódó módosító javaslatot is. A hvg.hu ez utóbbinak nézett utána.
A Fidesz a Borkai Zsolt személye miatt ismertté vált alkotmánymódosítással szabna gátat annak, hogy a rendvédelmi területen dolgozók egyenruhájukat levetve átzsilipeljenek a politikai pályára. Az elmúlt két évtized országos politikusai közül a hvg.hu csak hat olyat talált, akik korábban a rendvédelem vagy a honvédelem területén dolgoztak, s közülük is csak ketten váltottak közvetlenül vagy röviddel leszerelésük után a politikai pályára.
A szocialista Harangozó Tamás alkotmánymódosítás-módosítási javaslattal él, melynek értelmében sem három-, sem ötéves intervallumra nem lenne szükség a hivatásos katona-, rendőr- és nemzetbiztonsági tisztek leszerelése és a politikai életbe történő bekapcsolódása között. Egyebek mellett ez hangzott el az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága szocialista tagjának szerda délután, az ORFK előtt tartott sajtótájékoztatóján, illetve a hvg.hu-nak ezt követően adott nyilatkozatban.
Kocsis Máté fideszes képviselő szerdai sajtótájékoztatóján azt állította, nem azért módosítottak a Lázár Jánossal együtt beadott alkotmánymódosítási javaslatuk, mert hétfőn nyilvánvalóvá vált, hogy azzal Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert indulását akadályoznák meg az őszi helyhatósági választásokon. Kocsis szerint a döntéshozatali mechanizmus az, hogy előbb van a beterjesztés, s azt csak utána vitatja meg a frakció.
A fideszes kétharmados többség módosította azt az alkotmánymódosítás-tervezetet, amely – ha elfogadtatott volna – lehetetlenné tette volna Borkai Zsolt győri polgármesternek, hogy az őszi önkormányzati választáson újrázni próbáljon. Borkai 2006-ig katonatiszt volt, márpedig az eredeti javaslat szerint az egyenruhások leszerelésük után öt évig nem indulhattak volna semmilyen választáson. Amint ez kiderült, az alkotmánymódosítás az öt évet háromra vitte le. A hvg.hu Borkai Zsoltot kérdezte.
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat - írja közleményében az Eötvös Károly Intézet, arra az alkotmánymódosításra célozva, amelyről benyújtói számára is csak hétfőn derült ki, hogy saját párttársuk polgármesteri pályáját törné ketté.
A jövő héten képnapos ülést tart az Országgyűlés, amely megkezdi egy újabb alkotmánymódosítási javaslat vitáját, és dönthet a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról. A parlament július 19-én választja meg az új házelnököt, a két új alkotmánybírót és a tervek szerint dönt a közmédiumok szerkezeti átalakítását szolgáló törvényjavaslatról.
A kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás lehetővé tenné, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok járjanak el, valamint azt is, hogy a közpénzből kifizetett "a társadalom igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző" juttatásokra külön mértékű adót állapítsanak meg.
A júniusi hónap egyértelműen azt mutatja, hogy a kormányzó politikai erő nem keresi a megegyezést, sőt, a jelen helyzetben felértékelődött – a kétharmad mellett is – megegyezési kényszert jelentő alkotmányjogi szabályokat igyekszik felszámolni - áll a HVG és az Eötvös Károly Intézet Jogállamfigyelő sorozatának június havi részében.
A köztársaság alkotmánya, amelynek közmegegyezést és állandóságot kell tükröznie, az elmúlt hetekben aktuálpolitikai törekvések áldozatául esett, holott éppen az lenne a küldetése, hogy a politikai szándékok és az ezeket érvényesítő kormányzati döntések határait kijelölje – áll a HVG-EKINT Jogállamfigyelőben, ami a hetilap csütörtöki száma közöl.
