Nem lenne szerencsés temetni a rendszerváltás alkotmányát, de több jel mutat arra, hogy a kétharmados többségű Fidesz-KDNP szövetség nem csupán új alkotmány megírását tűzte ki célul, hanem a mostani ellehetetlenítését. Utóbbival kapcsolatban a kérdés csak az, hogy mi vezet nagyobb problémákhoz: ha a mostani alkotmány hatályban marad, vagy ha „egyszemélyben” írja újjá a Fidesz-KDNP?
Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében. A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is.
Az országgyűlési alkotmányelőkészítő eseti bizottságának 2011. június 30-ig kellene az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatát előterjesztenie. A 45 fős testület 30 tagját delegálná a kormányoldal, 15 tagját pedig az ellenzék.
Az Országgyűlés csütörtökön elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kétharmados többséggel elfogadható előterjesztésről a Fidesz-frakció név szerinti szavazást kért.
Orbán Viktor tervei szerint 2012 közepén vagy végén lesz új alkotmány, addig a kormány, a parlament a rend és a gazdaság megerősítésén dolgozik. Bejelentette: az új kabinet megyei kormányhivatalokat hoz létre.
A modern alkotmányos demokráciák jószerivel nem ismerik azt az állapotot, amelyben a törvényhozó és az alkotmányozó hatalom megegyezik egymással. Konszolidált és működni méltó demokráciákban ilyen helyzet azért nem jöhet létre, mert azt maga az alkotmány tiltja meg. Magyarország nem ilyen ország.
Hozzávetőleg nyolc törvényjavaslatot nyújt be a Fidesz-KDNP-frakció a parlament alakuló ülését követően – tudta meg az MTI fideszes forrásból.
A kormány terveivel ellentétben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke nem kap rendeletalkotási jogot, miután az Országgyűlés hétfőn nem fogadta el az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást.
Alkotmánymódosítást nyújtott be a fideszes Répássy Róbert, amelyben az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás tagadását büntetnék; a holokauszttagadás ügyében a szocialisták is kezdeményeztek alkotmánymódosítást korábban.
A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálását célzó alkotmánymódosítást javasol a kormány. A Fidesz szerint nem alkotmánymódosításra, hanem a büntetési tételek szigorítására van szükség. Az MSZP szakpolitikusa pedig úgy vélekedett, hogy a hatályos alkotmányba is beleférne a gyűlöletbeszéd szankcionálása.
Bekerült az alkotmányba a szólás szabadságához való jog és a "közszolgálati médiaszolgáltatás" feladata - a Fidesz javaslatára átírták a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról szóló passzust az alaptörvényben.
Az öt javaslatból álló, fideszes kezdeményezésű médiacsomag elemei közül csak az alkotmánymódosításról dönt hétfőn a parlament; az előterjesztő kérésére ugyanis mégsem kerül napirendre a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslat zárószavazása, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány általános vitája, amelyet az előzetes napirend még tartalmazott.
Újabb, ezúttal az önkormányzati képviselő-testületek működését érintő alkotmánymódosítást nyújtott be a Fidesz csütörtökön. A leendő kormánypárt a részletes szabályok miatt ehhez csatolta a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását is.
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alkotmányos adósságkorlát bevezetését kezdeményezi - mondta Bokros Lajos, az MDF európai parlamenti képviselője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői egyetértenek abban, hogy a magyar alkotmány egészüljön ki a határon túli magyarokról szóló fejezettel, és ebben hangsúlyozottabban jelenjen meg a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok iránti felelőssége.
