A kevés alvást egyfajta civilizációs betegségként emlegetik, amely ráadásul reggeli bűntudattal is jár sokaknál. És ebben a fő bűnösök nem a végtelen sorozatdarálást kínáló streamingszolgáltatások – erre a következtetésre jutott egy kutatás.
Nem az alvással töltött órák számán múlik az egészség, kevés alvás mellett is lehet makkegészséges valaki. Sokkal fontosabb, hogy az alvási szokások összhangban legyenek kulturális környezetünk normáival – állítja egy minap kiadott kutatás.
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Egy bizonyos agyi mintázat lehet felelős a reggeli frissességért – vagy éppen kómás állapotért. Úgy tűnik ugyanis, nem mindegy, milyen fázisból ébred fel az ember.
Szinte mindig a bal oldalán fekszik a macskája alvás közben? A tudósok úgy tűnik, rájöttek, miért – és az állatok túléléséhez lehet köze.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel bizonyítottak egy érdekes összefüggést a szem pupillájának apró mozgásai és az agy emlékraktározó mechanizmusa között.
Kanadai kutatók vizsgálata szerint szoros összefüggés lehet a rémálmok, valamint a lefekvés előtt elfogyasztott ételek között. Különösen akkor, ha valaki ételallergiától szenved.
Ausztrál kutatók szerint aki a szokásosnál korábban fekszik le aludni, az másnap jó eséllyel többet fog mozogni a szokásosnál.
Negyvenéves lettem. A születésnapom másnapján felkeltem, a konyhába sétáltam, megittam a szokásos kávémat, és hirtelen rám szakadt egy érzés: elfáradtam önmagamtól. Aztán rájöttem, hogy azt a verziómat szeretném visszakapni, akinek még volt energiája, és akinek a hétköznapjai sem csak a túlélésről szóltak.
Ha nem lenne elég az, hogy rosszul alszik miattuk, kiderült még valami sokkal rosszabb is a rémálmokról: egy új kutatás szerint az egészségére is hatással lehetnek, akár az életét is megrövidítve.
Azoknál, akik rendszeresen legalább kilenc órát alszanak, a halálozási kockázat 34 százalékkal magasabb a napi hét-nyolc órát alvókhoz képest.
Hongkongi kutatók állítják, hogy az alvás közbeni memóriamanipuláció innovatív módon segíthet kezelni a traumákat és az érzelmi szorongásokat.
Svéd kutatók vizsgálata világított rá arra, hogyan vezethet végül szívbetegséget az, ha valaki keveset alszik.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, van-e valami pozitív hatása annak, ha egy pár ölelkezve alszik el. A rövid válasz az, hogy: igen.
Brit kutatók 21 ezer ember viselkedését elemezték, hogy kiderüljön, ki és milyen gyakran használja a reggeli ébresztőkor a szundi gombot.
Ha kiszabadulunk a magyar konyha Bermuda-háromszögéből, már fontos lépést tettünk azért, hogy a szerveink lassabban öregedjenek.
Miután az ember biológiai órája természetes megvilágítás mellett fejlődött ki, japán kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miként járulnak hozzá az ilyen fényviszonyok az ébredés kellemesebbé tételéhez.
Brit és kínai kutatók közösen vizsgálták meg 3222 serdülőkorú gyerek alvási szokásait, és azt találták, hogy annál jobban teljesítenek a diákok, minél többet alszanak.
Egy felmérés szerint a magyarok 70 százalékánál jelentkezik valamilyen alvászavar, és az érintetteknek mintegy egyharmada folyamatosan szenved a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Az alvászavarral kapcsolatban számos tévhit tartja magát a köztudatban, amelyeket csokorba gyűjtöttünk.
A stressz egyéni élmény, mondják a szakemberek, ezért a rá adott reakciók is változhatnak: van, amelyik erősebb választ vált ki, van, amelyik gyengébbet, de olyanok is vannak, amelyeket észre sem vesszük, csak akkor, amikor már bajt okoztak. Mutatjuk, melyek a leggyakoribb stresszfaktorok és hogyan védhetjük meg magunkat tőlük mindennapjaink során.
