Ha máskor nem is, de hétvégén sokan átélik a délutáni szunyókálás kellemes érzését, és az ilyesfajta gyorsalvás nem csupán üdítő, de roppant hasznos is lehet, ugyanis azt már több kutatás igazolta, hogy bár az ilyen pihenő fő célja a fáradtság elűzése, az akár 20 percnyi szundi egyfajta tuning is, újraindítás az agy részére, hogy kellően friss legyen a nap hátralévő részében.
2010-ben egy Berkeley-tanulmány kimutatta, hogy akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segíthet helyreállítani az agyi kapacitást. Tavaly, a Kaliforniai Egyetemen hasonlították össze, hogy miként javítja a kognitív funkciókat a szundizás, a koffein és a placebo, Meglepő módon a placebo jobban szerepelt, mint a koffein, de messze a szunyókálás bizonyult a legjobb megoldásnak.
Hasonlóan vélekedik James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen. „Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”
A délutáni alvás pozitív hatásának hátterében neurobiológiai folyamatok állnak, amelyek elősegítik a mentális regenerálódást. A hosszabb ébrenlét során az agyban felhalmozódik egy adenozin nevű vegyület, álmosságérzetet okoz, mivel gátolja az ébrenlétet segítő neuronokat. Alvás során kiürül, és a szunyókálás is lehetővé teszi egy részének kiürülését, ami helyreállítja a kognitív funkciókat.
Érdemes viszont tudni, hogy a szundításra általában rövid időt ajánlanak. Egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával végzett nagyszabású vizsgálat például arra az eredményre jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, és ez a megfigyelés különösen azoknál volt egyértelmű, akik rendszeresen 30 percnél tovább aludtak. Igaz, az ilyen jelenség mögött általában egészségügyi problémák álltak, például elhízás, magas vérnyomás.
Hasonló eredményre jutott egy spanyol kutatás is, azt találták, hogy akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki magas vérnyomás, magas vércukorszint, de azt egyelőre nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy mindennek a szunyókálás volt az oka. Mindenesetre a tudományos bizonyítékok egyértelműen alátámasztják azt, hogy egy jól időzített, megfelelő időtartamú délutáni szundi jelentős lendületet adhat az agyműködésnek, és úgy összességében is az általános jóllétnek.
Az idézett forrás összegyűjtött néhány, ugyancsak bizonyítékokkal alátámasztott ajánlást azok számára, akiknek van lehetőségük arra, hogy beépítsék napi rutinjukba a délutáni alvást.
A motoros készségek fokozásához 20–30 percnyi szundikálás az ideális. A szunyókálás legjobb ideje délután egy és négy óra között van, így lehet összhangban maradni a szervezet természetes cirkadián ritmusával. Érdemes megfontolni a „kávés szundit” is: azaz közvetlenül az alvás előtt meginni egy kávét. Bár az első pillanatban ez furán hangozhat, azonban a kávénak legalább 20 percre van szüksége ahhoz, hogy felszívódjon és kifejtse a hatását, így a rövid szundi után máris teljes éberséggel lehet folytatni a napot. Amennyiben rendszeresen tartós alvási igény mutatkozik napközben, és az éjszakai alvással is gond van, akkor az valamilyen egészségügyi problémára is utalhat, így érdemes orvoshoz fordulni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
