Március utolsó hétvégéjén sokan felsóhajtanak, hogy végre itt az óraállítás. Igaz, egy órával kevesebbet alhatunk, viszont utána több ideig lesz világos esténként. Egy neurológus szerint orvosi bizonyítékok támasztják alá, hogy miért rosszabb ez a váltás, mint az őszi.
Különböző alvászavarok figyelhetőek meg azok körében, akik hisznek a paranormális dolgokban. Az összefüggés iránya még nem tisztázott.
Azt hihetnénk, hogy ha hétköznap kevesebbet alszunk a kelleténél, egy jó hétvégi alvással ellensúlyozhatjuk azt. A kutatók szerint azonban ez nem így működik.
Kutatók két módon, egy úgynevezett optogenetikai eljárással és asztmagyógyszerrel is kísérleteztek egereken, hogy megpróbálják egy emléküket visszahozni. Kiderült, hogy mindkét módszer működik, utóbbi ráadásul emberek esetében is egyszerű, lévén az asztmatünetek enyhítésére már engedélyezve van a szer használata.
A karácsony az alvás szempontjából is különleges időszak. A jó alvók végre tovább alhatnak, a kevésbé jó alvók pedig remélik, hogy legalább a munkahelyi stressz nem fogja hajnalban ébreszteni őket. Hogyan lehet jól csinálni? Egy alvástréner tanácsai.
Az alvás elengedhetetlen a testi, lelki egészség megőrzéséhez, azonban az év végére gyakran elfogynak a tartalékaink, és ilyenkor még fontosabb, hogy kipihenjük magunkat. De nem mindegy, hogyan tesszük ezt: hogy javíthassunk a szokásainkon, először tisztában kell lennünk az adatokkal: milyen az alvásunk minősége és mennyisége. Ebben tökéletes társunk lehet egy okosóra, ami nemcsak abban segít, hogy megismerjük a testünket, hanem tanácsokat ad az életmódváltásban is.
„Feláldozzuk az egészségünket a pénzért, hogy aztán minden pénzünket az egészségünkre fordítsuk” – a dalai láma sokszor idézett szavai jól összefoglalják, hogyan is választjuk a stresszt és az egzisztenciális szorongást a mindennapjainkban, hogy aztán később bármi áron megszabaduljunk azoktól. De jó hír, hogy van megoldás: tudatosan kezelhetjük a feszítő problémát, persze csak akkor, ha előbb felismerjük azt.
A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
A Berkeley Egyetem kutatója szerint, ha nem alszunk eleget, az nemcsak a saját jólétünkre, de a társadalom jólétére is káros.
A fény- és zajszennyezés a madaraknál is kialvatlanságot okoz egy új kutatás szerint.
Az alvásriadó a tinédzserekre vonatkozik, de ez a riadó arra buzdít, hogy aludjanak többet.
A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának szakemberei jutottak arra a megállapításra, hogy a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok is összefüggésbe hozható az időskori szellemi hanyatlással.
A szakértők szerint egy felnőtt napi 7-9 óra alvást igényel minden nap. Bizony, mindennap. „A hétvégén majd kialszom magam” mondatot felejtsük el: az elveszett alvásórákat nem lehet utólag pótolni. De pontosan mi történik velünk, ha nem alszunk?
Kutatások szerint a rövid ideig tartó alvásproblémákkal a felnőttek fele legalább egyszer szembesül élete folyamán, míg tartós inszomniában a lakosság tíz százaléka szenved. Az álmatlanság tehát sokakat érint, mégis kevesen veszik komolyan, holott rengeteget ronthat az életminőségen. Akik minden nap felelős döntéseket hoznak, azok például nemcsak a saját életüket, hanem másokét is kockáztatják, ha bizonyos döntéseket kialvatlan állapotban hoznak meg.
Majdnem egy éve már, hogy a koronavírus-járvány miatti furcsa, új világban kell dolgoznunk és helytállnunk. De lehet-e kiegyensúlyozottan teljesíteni a járvány miatti folyamatos stressz alatt? Megkérdeztünk egy pszichológust.
A rekord 11 nap, de nem szörfdeszkán. Az ébrenlétet nem érdemes erőltetni, mert katasztrófához is vezethet.
„Középkorian” kellene aludni, hogy enyhüljön az egyik legsúlyosabb civilizációs betegséggé vált alvászavar - állítják egyes pszichiáterek. Az álmatlanság ugyanakkor sokak - főleg művészek - inspirációs forrása is lehet a tapasztalatok szerint.
Aludni jó – ez az élet egyik nagy alapvetése. De nem csak unalmas közhely vagy épp életviteli tanács az, hogy mindenki aludjon sokat, a közgazdászok is ezt javasolják. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az alvás gazdasági hatásait vizsgáló elemzéseket járjuk körbe.
A téli időszakban sokkal kevésbé vagyunk motiváltak, amelyet elsősorban az okoz, hogy hideg van és hamarabb sötétedik. Az évszakhoz igazodó munkaidővel azonban nagyban javítható helyzet – állítják kutatók.
Bár az énidő vagy a mindfulness kifejezések kétpercenként jönnek szembe, és minden bokorban slow mozgalom nő, mintha mégsem követné a hétköznapi tapasztalás ezeket a trendeket. Fogyni is, izmot építeni is azonnal kell, gyászolni elég lesz két hét – jó, akkor négy –, a szülés utáni csúcsformára pedig legfeljebb néhány hónap jut, aztán irány a munka.
