Egy nemzetközi kutatócsoport olyan festéket hozatott létre a mesterséges intelligenciával, amely jelentős mennyiségű elektromos áramot segíthet megspórolni. Ez nemcsak a pénztárcának, de a környezetnek is jót tehet.
Az ELTE Kémiai Intézetének tudósai olyan módszert dolgoztak ki, amely segítségével a műhelyekben és az iparban dolgozó szakemberek időt és pénzt spórolhatnak a mesterséges anyagok (például gyógyszerek, műanyagok) kifejlesztése során.
Új anyagok tervezésébe vonták be a mesterséges intelligenciát, és sikerült létrehozni egy igen könnyű, ám egészen szélsőséges igénybevételeknek is ellenálló különleges anyagot.
Brit kutatók egy speciális eljárás segítségével hozták létre a világ legkisebb hegedűjét. A technológia a digitális eszközök jövőbeni fejlődését segítheti.
Amerikai kutatók a gumigyártás módján változtatva hoztak létre egy, a jelenleginél sokkal tartósabb gumit. A fejlesztés azonban még nem tökéletes.
A japán kutatók által kikísérletezett nikkel-titán ötvözet egyszerre erős és rugalmas, ezt a tulajdonságát pedig olyan hőmérsékleti tartományban mutatja, ami lehetővé teszi a széleskörű alkalmazását.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint olyan új adatátviteli módot sikerült kidolgozniuk, amellyel a jövő számítógépei az emberi agyhoz hasonlóan működhetnek.
Dél-koreai kutatóknak sikerült olyan anyagot fejleszteniük, amely magas hőmérsékleten sem oxidálódik, így alkalmas lehet a hősugárzásból származó energia hasznosítására.
Egy nemzetközi kutatócsoport magas hőmérsékleten és nagy nyomás mellett hozta létre azt a szén-nitrid anyagot, amely a jövőben sok területen helyettesítheti a gyémántot.
A Google tudósai egy év leforgása alatt több új anyagot fedeztek fel a mesterséges intelligencia segítségével, mint eddig összesen a történelemben az emberiség.
Tíz évvel azután, hogy egy szimuláció rávilágított, a fémek képesek lehetnek beforrasztani saját repedéseiket, amerikai kutatóknak sikerült kísérlettel is igazolniuk az elméletet.
Finn, amerikai és német kutatók közösen hoztak létre egy olyan vékony levegőréteget, ami elszigeteli az adott felületet a víztől, és megakadályozza a baktériumok elszaporodását is.
Egy platinadarab eddig sosem látott öngyógyulását figyelték meg kutatók, és ez nagyon fontos lehet a jövőre nézve.
A környezetkímélő, 3D-nyomtatható zacclámpa csak a kezdet, Borsodi Eszter és Tamási Kinga egy sor más konyhai hulladékot is újrahasznosítana.
A tulajdonságait gombnyomásra megváltoztató anyagot fejlesztettek ki svájci tudósok, ami merevvé és rugalmassá is változtatható.
Bár nemrég már űrbéli körülmények között próbálták ki a grafént, a „XXI. század csodaanyagának” tömeges alkalmazásában még a Földön sem sikerült áttörést elérni. Az EU egymilliárd euróval próbál lendíteni az ügyön, amelyen magyar kutatók is dolgoznak.
Új, a neutronsugárzásnak az eddigieknél jobban ellenálló szupertükröt fejlesztettek magyar kutatók. A fejlesztés segítségével a jelenleginél lényegesen érzékenyebb, jobb technikai eszközökhöz juthat az anyagtudomány, az egészségügy vagy például az űrkutatás.
Japán kutatók különlegesen rugalmas vasötvözetet, emlékező fémet hoztak létre, melyet reményeik szerint bonyolult szív- és agyműtéteknél, illetve földrengésveszélyes helyeken az épületeknél alkalmazhatnak majd.
Sikerült fémhabot előállítani vasárnap egy magyarok által kidolgozott anyagtudományi űrkísérletben a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén - erősítette meg Bárczy Pál egyetemi tanár, a habosítóberendezést kifejlesztő, miskolci székhelyű Admatis Kft. igazgatója. Utoljára Farkas Bertalan hajtott végre magyar anyagtudományi kísérletet az űrben.
