Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Sikerült membránokon mágneses örvényeket létrehozni, így az adat másodpercenként több kilométert is megtehet. Az eredményt elkönyvelő oxfordi kutatók úgy látják, ez megnyithatja az utat a szupergyors számítástechnikai platformok új generációja előtt – áll a Nature Materials című tudományos lapban közölt tanulmányban.
A publikációt társszerzőként jegyző Hariom Jani szerint a jelenlegi, szilíciumra épülő technológia túlságosan sok energiát pazarol el, így nem használható hatékonyan a jövőbeni feladatokhoz – például a mesterséges intelligenciához kapcsolódó műveleti számításokhoz. Ezért keresnek alternatív megoldásokat, olyanokat, melyekhez szilíciumra ugyan nincs szükség, ám mégis tudja biztosítani a kompatibilitást a ma alkalmazott rendszerekkel.
C. Godfrey / H. Jani
A kutatók ferromágneseket használtak, amelyekkel mágneses örvényeket lehet létrehozni. Ilyen módon akár ezerszer gyorsabb adatátvitel is elérhető lehet emeli ki az Interesting Engineering.
Hogy az elképzelést megvalósítsák, először hematit kristályokból álló ultravékony membránt csináltak. Az elkészítéshez olyan megoldást használtak, hogy a membránt szilíciumra és más platformra is át lehet ültetni. A mágneses örvényeket végül ezen a felületen hozták létre.
Kínában sikerült lassítani a fényt, azt állítják, 10 000-szer lett lassabb a sebessége
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy újfajta anyagot fejlesztettek ki, amely úgy képes lassítani a fény sebességét, hogy az közben nem veszít annyi energiát, mint addig.
A tudósok ezután polarizált röntgensugarak segítségével állapították meg, hogy a hematitrétegeken valóban kialakultak a mágneses örvények, így a rendszer ultragyors információfeldolgozást biztosíthat.
A szakemberek most olyan prototípust fejlesztenek ki, amelyek képesek elektromos áramot használni, ezzel pedig kiaknázhatók lesznek a mágneses örvényeknek képességei. Ha mindezt sikerül a meglévő technológiába integrálni, akkor a jövő számítógépei az emberi agyhoz hasonlóan működhetnek majd.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
