A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Sok szó esett az aszályhelyzet miatt a vízmegtartásról, immár az Agrárminisztérium is erre biztat, sőt, támogatás is lesz hozzá. 2023-tól olyan földre is jár majd területalapú támogatás, amit nem művelnek, hanem inkább meghagynak vizes élőhelynek.
Teljesen eltűnt a mederből a víz, át lehet sétálni rajta.
A miniszter a homlokát ráncolja a szárazság miatt.
Az idei szárazság a kiskerteket is megviseli. Megmenthetők-e a kókadó növények? Létezik-e fenntartható kert a drasztikus klímaváltozás közben? Az erdőkivágások megkönnyítése is felértékeli a hobbikertészek munkáját.
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Sok minden változott a tavalyi évhez képest, és ezt az Időkép által megosztott kép is igazolja.
Ránk rúgta az ajtót a klímaváltozás, és ha az idei év nehéznek tűnik az aszály és a meleg miatt, a helyzet a szakértők szerint csak rosszabb lesz.
1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – írta közleményében az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).
Több milliárd támogatást is kapnak a gazdák.
India, a világ legnagyobb rizsexportőre komoly problémákkal küszködik, ezért csökkenhet a kivitele – figyelmeztet a Bloomberg.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.
Száraz és meleg napok jönnek, így a hazai felszíni vizek vízszintje stagnálni fog vagy tovább apad – közölte a vízügy. A Ráckevei-Soroksári Duna-ágban már halpusztulást is észleltek az oxigénhiány miatt, ezért itt gépekkel kezdték levegőztetni a vizet, ahogy a Velencei-tavon is.
A Tisza újraszabályozását jelentené, ha a kormány az évtizedes vízlépcső-ellenességet letörve megvalósítaná csendben előkészített terveit. Az aszály akkora gondot okoz, hogy lépni kell, csakhogy a tervezett beruházások hosszú távon tovább fokoznák az elsivatagosodást.
Második világháborús bomba indíthatta be azt a robbanássorozatot, ami lángba borította a német főváros délnyugati részén található Grünewald erdőt.
A napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van. Az aszály miatt kiégtek a területek, a folyók visszahúzódtak, virágzó növények híján pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges.
Legalább felismerték, hogy nagy a baj – kommentálta a Nagy István agrárminiszter által bejelentett intézkedéscsomagot a hazai termelőket összefogó egyik nagy szervezet főtitkára. Az aszály nem csak a termést vitte el, de lehetetlenné vált a több támogatás feltételeinek teljesítése, a dráguló kamatok miatt pedig kérdéses a jövő évi vetés.
