Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
India, a világ legnagyobb rizsexportőre komoly problémákkal küszködik, ezért csökkenhet a kivitele – figyelmeztet a Bloomberg.
Indiában hiába imádkoznak esőért: három éve nem vetettek ilyen kis területen rizst, mert kevés a csapadék. 13%-kal csökkent a vetésterület, elsősorban Nyugat-Bengálban és Uttar Pradesben. India rizstermésének egynegyede innen jött régebben.
A világ rizskereskedői attól tartanak, hogy a gyenge termés Indiában exportkorlátozáshoz vezethet, pont a legrosszabbkor. A világon több milliárd ember várja az indiai rizsexportot, mert a búzahiány olyan áremelkedéshez vezetett, amelyet már sokan nem tudnak megfizetni. Nekik azt tanácsolják: térjenek át a rizsre! Csakhogy annak az ára is emelkedik. Az elmúlt két hétben 10%-kal nőtt a rizs ára Indiában elsősorban azért, mert nagy mennyiséget exportáltak az éhséggel küszködő Bangladesbe.
A rizst elsősorban Ázsiában termesztik, és ott is fogyasztják el. A hatalmas készletek miatt eddig nem volt jelentős áremelkedés, de ennek most vége lehet. Ezért most minden szem Indiára szegeződik: a monszunidőszak sokat javíthat a jelenlegi elkeserítő helyzeten. Az előrejelzések szerint normális esőzés várható augusztusban és szeptemberben, és ez jó hatással lenne a rizstermésre is.
Az indiai gazdák azonban nem optimisták. “Csak a gazdaságom felében vetettem rizst, mert nem volt eső. Korábban az egész 2,8 hektáros területen rizst termesztettem” – mondta a Bloomberg tudósítójának egy gazda Uttar Pradesh államban.
“Július közepe után már ritkán vetnek rizst a gazdák. Ezért áremelkedés várható a kisebb termés miatt” – jelentette ki a Dzsavaharlal Nehru egyetem professzora.
A rizs árának emelkedése nagy gondot okozhat az egész indiai gazdaságnak, amely inflációval küszködik. Egyelőre sikerült az árak emelkedését 6% alatt tartani. Ha viszont a rizs ára megindul felfelé, akkor az infláció is meglódul Indiában.
Mi lesz az exporttal? India egymaga a világ rizskereskedésének 40%-át adja: tavaly 22 millió tonnát exportáltak. A második helyen álló Thaiföld és Vietnám egyenként hét-hétmillió tonnát. Több mint száz országban vásárolják a rizst Indiából: Banglades, Kína, Nepál és néhány közel-keleti állam a legnagyobb importőr.
Ha csökken a rizstermés Indiában, akkor a kormányzat korlátozhatja az exportot, de van más megoldás is. Mivel etanolt állítanak elő rizsből és cukorból, ha kevesebb rizst használnak fel erre a célra, akkor több marad exportra. Indiában meg is indult a vita arról, hogy a jelenlegi árak mellett mi éri meg jobban? Ha exportálják és megeszik a rizst vagy pedig ha üzemanyagot csinálnak belőle?
India ma orosz olajat vásárol viszonylag olcsón a nyugati szankciók miatt. Ezért a rizst érdemesebb lehet exportálni. Legalábbis ez a véleménye Szirdzsai Husszainnak, aki korábban a mezőgazdasági minisztérium államtitkára volt Indiában: “jelenleg még nem könnyű megbecsülni, hogy mennyivel lesz kisebb a rizstermés, de az biztos, hogy a mostani árak mellett nemigen lehet megindokolni azt, miért kell etanolt előállítani a rizsből” – nyilatkozta a Bloomberg tudósítójának.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.