Idén ősszel legfeljebb a tavalyi, az előző évinél körülbelül harmincezer hektárral kisebb területen vetik el az egyik legjövedelmezőbb ipari növényt, az őszi káposztarepcét a gazdák – írja a pénteki Napi Gazdaság.
A nyár végi aszály felülírta a kukoricatermelők várakozásait Békés megyében, Magyarország egyik legnagyobb kukoricatermelő térségében. A próbavágásokon alapuló becslések szerint a betakarított termés mennyisége hektáronként átlagosan 5-6 tonna között várható - tájékoztatta a Békés megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága az MTI-t.
A kukoricának már annyi, de az agrárium egésze még bővülhet a tavalyi, katasztrofális évhez viszonyítva. A piaci szereplők áremelkedést jövendölnek, de az élelmiszerek drágulását a hipermarketek igyekeznek lefogni.
A termék ára nem fedezi az öntözés költségeit és beruházásigényét, ezért lassan visszaszorulnak az öntözést igénylő növények a mezőgazdaságban.
Akár 4-5 százalékkal is nőhet a tej előállítási ára Magyarországon, mert az aszály miatt jelentősen romlik a siló minősége – olvasható a szerdai Világgazdaságban.
A hosszan tartó meleg és a csapadékhiány miatt a Zagyván várhatóan megdől a vízállás negatív rekordja. A vízhozam csökkenése miatt máris több intézkedést kellett megtenni a folyó élővilágának védelméért - közölte Horváth Béla, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) műszaki igazgató-helyettese pénteken.
A klímaváltozás, konkrétan egy négy évszázadon át tartó aszály okozhatta a Földközi-tenger keleti medencéjében virágzó bronzkori civilizációk bukását 3200 évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutott egy francia kutatócsoport megkövült ősi virágpor tanulmányozásából.
A bécsi kormány kedden segítséget helyezett kilátásba az aszály károsultjai számára, részben az osztrák katasztrófaalap terhére.
A másfél hónapja tartó aszály komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. A kalászos gabona megúszta a szárazságot, ám a kukoricáért komolyan aggódni kell, lehet, hogy a tavalyi gyászos termésmennyiséget sem tudják betakarítani a gazdák, akiket eközben az e-útdíj, a drága üzemanyag és a tranzakciós illeték áthárítása is sújt. Az árak azonban mindezek ellenére sem okvetlenül szállnak el, ezek főként a globális trendekkel vannak összefüggésben. A GDP-növekedési terveket azonban akár felére is kell vágni.
Kína egyes részein dőlnek a melegrekordok, aszály pusztít, égnek az erdők, míg a másik részén nagy mennyiségű csapadék okoz kárt, folyók lépnek ki a medrükből, megcsúszó hegyoldalak temetnek be házakat, embereket.
A becslések szerint már eddig több száz millió euró kárt okozott az aszály az osztrák mezőgazdaságnak, és a veszteség növekszik.
Terméscsökkenést okozhat a hetek óta tartó száraz meleg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közlése szerint.
Közép-Kínában hetek óta aszály pusztít, már 1 millió 150 ezer embernek gond az ivóvízhez jutás – jelentette helyi kormányzati forrásra hivatkozva a kínai média. A 66 milliós Hunan tartományban 533 ezren szenvednek vízhiánytól, míg a szomszédos, 35 milliós Kujcsou tartományban 619 ezer embernek nem jut elég ivóvíz.
Összesen tízmillió köbméter vizet tároznak be a napokban többletként a Tisza-tóba, hogy az aszályos időszakban is ki tudják elégíteni a térségben megnövekvő vízigényt. Ezzel a vízmennyiséggel a tározótó nyári vízszintje 10 centimétert emelkedik, és a vízállás a Kisköre-felső vízmércén mért 725-ről 735 centiméterre változik.
Miközben Kína nagyobb részét eső áztatja és árvizek pusztítják, a középső országrészben a szárazság következtében 380 ezer embert sújt ivóvízhiány – jelentette a Hunan tartományi aszályelhárító központ kedden.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a termelők most az aszálytól tartanak a belvíz és az árvíz után. Országszerte mintegy 1,2 millió hektáron vetettek kenyérgabonát, és a károk ellenére is jobb lehet az idei termés a tavalyinál.
Várhatóan nem ismétlődik meg sem a 2011-es belvízkár, sem a tavalyi aszály, és lassan már látszanak a belvízvédelmi rendszer átalakításának első eredményei. A vízitársulatok azonban újra termelőikre vannak utalva, ha pénzelni akarják tevékenységüket - írja keddi Világgazdaság.
Az összes mezőgazdasági kár döntő többségéért a jégverés a felelős, közel 600 milliós kárt okozva a gazdálkodóknak, ezt a különböző tüzek által okozott pusztítás követi, amelyekre összesen mintegy 116 milliót fizetett a Generali Biztosító.
Magyarországon az elmúlt 112 évben mért értékek alapján az idei volt a második legmelegebb és a tizenegyedik legszárazabb nyár – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján.
