A tó apadása a strandoknál a leglátványosabb, ami miatt egyes helyi vállalkozások már bevételük 80 százalékát veszítették el idén. A horgászszövetség helyi kirendeltségének elnöke a tó környékének elsivatagosodásáról beszél, és a Duna vizét töltené az apadó tóba.
Jelentősen visszaesett a gabonatermelés Magyarországon, a kukoricatermés sínylette meg a legjobban a szokatlan szárazságot.
Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Lajtos kocsival kellett vizet vinni a somogyi erdőkbe, a helyi vadászkamara mobil műanyag itatóvályút is fejlesztett a vadak számára.
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Tímár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Az extrém aszályban még a napraforgó is rosszul termett. Ahhoz, hogy jövőre jobb legyen a helyzet, februárig kellene 35 centiméternyi eső.
A belföldi vendégek körében kis visszaesés volt, a külföldi vendégek száma viszont 14 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szálláshelyek árbevétele 6 százalékkal esett vissza.
600-800 milliárd forintra becsüli a magyar agráriumot ért idei veszteséget Bóna Szabolcs agrárminiszter, aki szerint a több mint másfél millió hektárt sújtó aszálykárt pénzzel szinte lehetetlen teljesen kompenzálni. A miniszter ezért Brüsszelben az egész európai mezőgazdasági kárkezelési rendszer és a tartalékalapok újragondolását sürgeti, miközben az uniós agrárminiszterek hétfőn az aszály mellett a 2027 utáni KAP-ról és az európai mezőgazdasági piacok helyzetéről is tárgyalnak.
Zeke Hausfather klimatudós közzétett egy globális térképet, amin a klímamodellek alapján azokat a régiókat jelölte meg, amelyeket a leginkább érint majd az extrém időjárás.
A legnagyobb kárt Olaszország és Németország szenvedte.
Teljesen kiszáradtak a Börzsöny erdei.
A forint erősödése annyira gyorsan épült be az árakba, amire eddig még nem volt példa, az aszály és az energiaválság pedig a GDP-t csökkentheti, de az inflációban várhatóan nem okoz a 2022-es aszályhoz fogható károkat – véli a jegybank.
Az éves csapadékmennyiség érdemben nem változott, de sokkal hektikusabb lett az eloszlása a KSH új, a klímaviszonyokra koncentráló kiadványa szerint.
Csütörtök délután még 0 centiméteren (a vízmérce nullpontján) állt a Duna vízszintje, de az esőzéseknek köszönhetően szombat reggelre 20 centi fölé áradt.
Noha Magyar Péter miniszterelnök korábban azt állította, hogy Ausztria az EU-hoz fordult a paksi fenékküszöb miatt.
Két patakon kellett menedéket kialakítani a vegetáló, a Cserhátban kihalás szélén álló folyami rákoknak. A nemzeti park figyelmeztet: ez nem lesz elég, kulcsfontosságú lenne a táji vízmegtartás, és a vízfolyások természetes állapotának helyreállítása.
Sok ültetvényen már csak a cabernet-fajták vannak a tőkéken, amelyeket tizenöt éve még novemberben szüreteltek.
Már a levegőben elpárolognak az esőcseppek, a zivatarcellák pedig szétesnek.
Kínai kutatók modellezése alapján Ausztráliában, Brazíliában és Afrikában nő meg a legnagyobb mértékben a kiszáradt területek nagysága.
