Az Oppenheimer-film sikeréhez kellett Albert Einstein, az atombomba építéséhez nem
Nem Albert Einstein volt az atombomba atyja, de még tanácsot sem adott hozzá. Filmbéli megjelenését a népszerűségének köszönheti.
Nem Albert Einstein volt az atombomba atyja, de még tanácsot sem adott hozzá. Filmbéli megjelenését a népszerűségének köszönheti.
Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.
Jószándékú dokumentumfilm mutatja be a „harmadik embert“, a 40-es évek fontos kémei közül az egyetlent, aki nem került börtönbe. A nagyon fiatal és nagyon tehetséges Ted Hall a világ sorsáért aggódva, meggyőződésből küldte Moszkvába az amerikai atomtitkot.
Amihez nem sok köze van a Barbie alkotóinak. Mégis tízezres petíció indult a filmmel kapcsolatban. Azért közben a film megdöntött egy rekordot.
Az egyetlen olyan ország, amely átélte az atomfegyveres támadásokat, ízléstelennek tartja a poénkodásokat.
Tudósként és a magánéletében is ellentmondásos személyiség volt J. Robert Oppenheimer, akinek kivételes hatását a világra és meghasonlását a szerepével a megszokott precizitásával vitte filmre Christopher Nolan.
Az első pillanattól erős szorongás lesz úrrá a nézőn gyomortájékon, és ez kitart három órán át, miközben nézi Christopher Nolan filmjét, és még csak nem is az atombomba felrobbantása zaklatja fel leginkább.
A Fehéroroszországba tervezett orosz atomfegyverek közül azonban egyelőre alig érkezett meg valami, csak nyár végére fogják befejezni a szállításukat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén jelentette be, hogy taktikai atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba.
Nem feltétlenül derűlátó a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a 92 éves Warren Buffett, aki egy Einstein-idézetet is átköltött, hogy szemléltesse az MI és az atombomba feltalálása közötti párhuzamot.
Vidám koktélpartik és hajnalba nyúló pókerjátszmák is színesítették a XX. század zseniális tudósa, a látnoki képességű Neumann János hétköznapjait. A nyitott, ám ellentmondásoktól sem mentes személyiség emberi oldalát is feleleveníti a születésének 120. évfordulójára megjelent monográfia.
Bármilyen eredetű radioaktív sugárzást képesek észlelni azok a szenzorok, amelyeket az Egyesült Államok telepít Ukrajnában. Az érzékelők emellett azt is képesek megmondani, hogy ki indított el egy esetleges atomfegyvert.
Az orosz elnök a szegényített urán tartalmú lőszerekre utalt, azonban ezek – azon felül, hogy lőnek velük – nem veszélyesek, sokkal alacsonyabb a sugárzásuk, mint a természetben előforduló uránnak, és bombát se lehet belőlük csinálni.
A dél-koreai hírszerzés szerezhetett tudomást az észak-koreai diktátor fiáról, akinek eddig a létezéséről sem tudtak.
Az atombomba feltalálása óta a legjelentősebb technológia a mesterséges intelligencia, mely hamis információk és politikai propaganda terjesztésére is használható lehet – állítja a Google volt mérnöke, akit korábban azért rúgtak ki, mert arról beszélt, hogy a cég mesterséges intelligenciájának érzelmei lettek.
Számítógépes szimuláció segítségével modellezték a szakemberek, hogy egy ház melyik részében lenne a legnagyobb esély a túlélésre egy atomrobbanás esetén, és mi az a hely, ahol nem érdemes menedéket keresni.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szombaton kijelentette, hogy országa "végső célja" a világ legerősebb nukleáris erejének létrehozása.
A keddi lengyelországi tragédia is jelzi: ahol háborúznak vagy háborúra készülnek, ott veszélyben vannak a kívülállók is.
Putyin elnök kész lenne tárgyalni a békéről – mondta az orosz külügyminiszter nem sokkal azután, hogy Oroszország bejelentette, felfüggeszti részvételét az ukrán gabonaexportról szóló megállapodásban.
Ukrajna tagadja, hogy valaha bevetettek volna olyan fegyvert, amiben radioaktív anyag lett volna, ezt az állításukat pedig most független testületek vizsgálják. Az orosz bombázások miatt közben tervezett áramszüneteket vezetnek be Kijevben.