szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az orosz elnök a szegényített urán tartalmú lőszerekre utalt, azonban ezek – azon felül, hogy lőnek velük – nem veszélyesek, sokkal alacsonyabb a sugárzásuk, mint a természetben előforduló uránnak, és bombát se lehet belőlük csinálni.

Vlagyimir Putyin kedden közös sajtótájékoztatót tartott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, lezárva a két vezető közti több napos moszkvai találkozót. A sajtótájékoztatón az orosz elnök röviden kitért arra a brit bejelentésre, miszerint az Ukrajnának nyújtott legújabb katonai segélycsomagban többek között „lőszerek, beleértve a szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékek” is lesznek.

„Ha mindez megtörténik, Oroszország kénytelen lesz reagálni, tekintettel arra, hogy a kollektív Nyugat már elkezdett nukleáris összetevőkkel rendelkező fegyvereket használni" – mondta. A bejelentésre reagált Szergej Sojgu védelmi miniszter is, és az orosz katonai doktrínából ismert „eszkalációs létrát” emlegette, amin most „léptek egyet, és egyre kevesebb lépcsőfok marad”.

Mielőtt levonulnánk a bunkerbe, fontos rögzíteni, hogy a szegényített urán az urándúsítási folyamat melléktermékeként jön létre, és ugyan mérgező és sugárzó, de sokkal kevésbé (az IAEA szerint 60 százalékkal kevésbé), mint a természetben előforduló 235-ös tömegszámú uránizotóp.

Ezt a 235-ös izotópot használják az atomerőművekben, dúsítva, ami azt jelenti, hogy a részarányát az üzemanyagban a természetes 0,7% körüli szintről 3-5%-ra növelik. Így az eljárás során visszamaradó uránban a 235-ös izotóp részaránya jelentősen lecsökken. Ezért nevezik szegénynek, mert szegény ebben az uránizotópban.

A hadsereg azért használja tankok páncélzatában, vagy lőszerekben, mert nagyon „nehéz”, az ólomnál nagyjából másfélszer sűrűbb. A másik szempont, hogy a többi, hasonlóan magas sűrűségű anyaghoz képest kimondottan olcsó, az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként nagy mennyiségben halmozódott fel, más alkalmazása pedig nemigen van (nehezékként használják még néha hajókon és repülőkön).

Ugyanakkor, ahogy arra Annabel Goldie brit védelmi államtitkár is felhívta a figyelmet, „kiválóan alkalmas modern tankok és páncélozott járművek legyőzésére”. A lövedék nem veszélyes, különösen ép állapotban nem, szegényített urántartalmú lövedékeket már több háborúban bevetettek, baja még nem lett tőle senkinek. Mármint a sugárzásból, nyilván maga a találat egy ilyen lövedékkel is önmagában veszélyes.

A szegényített urántartalmú lövedék nem nukleáris fegyver, ahogy Putyin és a védelmi minisztere sugallják, az uránium ebben a formájában a láncreakcióra is képtelen.

Vlagyimir Putyin és más magas rangú orosz tisztviselők a háború eleje óta fenyegetőznek nukleáris háborúval, február 21-én pedig az orosz elnök bejelentette, hogy felmondja az utolsó, még érvényben lévő nukleáris fegyverzetkorlátozó megállapodást.

(Nyitóképünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!