17 ezer tonna TNT erejével rendelkezett az a robbanószerkezet, amelyet a világ első, háborúban bevetett atombombájaként ismer a világ. A héten 75 éve, hogy a Little Boy nevű bombát ledobták Hirosimára. A pusztítás hatása a mai napig érzékelhető.
Az atombomba katonai bevetés nélkül is pusztított a világháború után. Napjainkban még regionális háború esetén is világméretű éhínséget okozhatna a nukleáris fegyver.
Az 1945-ös atombomba-támadást túlélő épületek egy részének lebontásáról döntött egy hirosimai bizottság, miután az érintett ingatlanok elöregedtek és fennáll a kockázata, hogy összeomlanak egy nagy erejű földrengés esetén.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai szerint egy újkori atomháború a "legjobb" esetben is 2,6 millió ember halálos vagy komolyan sérült áldozatot szedne.
A katolikus egyházfő szerint a világ békéjét és stabilitását nem lehet félelemre és bizalmatlanságra alapozni, a tömegpusztító fegyverek birtoklása hamis biztonságot jelent.
Korábbi feljegyzések szerint Donald Trump arról érdeklődött, nem lehetne-e nukleáris fegyverekkel szétoszlatni a pusztító hurrikánokat. Tudósok úgy vélik, ez egy nagyon rossz ötlet.
Twitter-oldalán üzent az amerikai elnök: az Axios cikke szerinte hazugság, ő soha nem mondott olyat, hogy a viharfelhőket nukleáris fegyverekkel bombázzák meg.
Az éles eszéről híres amerikai elnök többször is felvetette, vajon a nukleáris fegyverek alkalmasak lennének-e az USA partjai felé tartó hurrikánok megállítására.
Észak-Korea még 2017-ben végzett kísérleti atomrobbantást, a kutatók pedig mostanra számolták ki, mekkora lehetett a bomba ereje.
74 év telt el azóta, hogy Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobott az Egyesült Államok, és az erejük azóta csak pusztítóbb lett.
Brit tudósok felfedezték az állandó jégtakarókban az atomkísérletek, atomrobbanások és atomkatasztrófák aggasztó mértékű maradványait.
80 milliárd dollárért vásárolna atomerőműveket a sivatagi királyság az Egyesült Államoktól. Mohamed bin Szalman herceg személyesen felügyeli a szigorúan titkos tárgyalásokat. De vajon meg lehet-e bízni benne? – teszi fel a kérdést a New York Times, mely nem elsősorban az Isztambulban meggyilkolt ellenzéki újságíróra céloz, bár ez az ügy is kicsapta a biztosítékot Washingtonban. Trump végül menlevelet adott a trónörökösnek mondván, Szaúd-Arábia túlságosan is fontos szövetséges ahhoz, hogy egy ilyen ügy miatt szakítsunk vele.
Akadnak még hibák a Bethesda őszi újdonságával, az egyiket ráadásul maguk a játékosok idézték elő. Alighanem véletlenül.
A világ legnagyobb katonai elemzésekkel is foglalkozó nonprofit szervezte szerint nem a gépek lázadnak fel ellenünk, hanem az emberi bizonytalanság dönthet a piros gomb megnyomása mellett.
A kutatóknak sikerült rekonstruálniuk a 2017 szeptemberében történt atomkísérletet, ami alapján úgy tűnik, komoly károkat szenvedett az észak-koreai Mantap-hegy.
A Castle Bravo fedőnevet viselő teszt a tudósokat is meglepte: 6 megatonnás robbanásra számítottak, de 15 megatonnás lett a detonáció. 18 ezer négyzetkilométer lett sugárfertőzött.
Dulakodás volt az atomkoffer miatt Donald Trump emberei és kínai biztonságiak között novemberben, amikor az amerikai elnök Pekingben járt – jelentette hétfőn az Axios című amerikai hírportál.
Felelősségre vonják azt a két orosz mérnököt, akik a szarovi nukleáris kutatóközpont szuperszámítógépétől, no meg a bitcointól várták a gyors meggazdagodást.
