#atomenergia


Tüntettek Bécsben a magyar nagykövetség előtt

Az osztrák zöldek a paksi bővítés ellen demonstráltak a fukusimai atomerőmű-baleset ötéves évfordulóján. Perényi János nagykövet megértéséről biztosította a tiltakozókat, de azt mondta, a magyar kormánynak szuverén döntése, hogy hogyan határozza meg az energiamixet.




Paks II. miatt Párizs sem érdekli a kormányt

Az Orbán-kormány komolyabb ambíció nélkül várja az ENSZ hétfőn kezdődő, több szempontból sorsdöntő párizsi klímakonferenciáját. Magyarország nem csupán minimálisat vállal be, hanem lemond arról az esetleges több száz milliárd forintos bevételről is, melyet az Európai Uniótól kaphatnánk lakó- és középületek energiahatékonyságának javítására.



Orbán bukásra ítélte az országot az energetikai árversenyben

A lengyel energetikai csoport szerint az idei első negyedévben Magyarországon volt a legnagyobb az áram nagykereskedelmi ára, amin minden jel szerint a miniszterelnök megvalósuló paksi álma sem fog változtatni, így szinte már biztos, hogy az elkövetkezendő évtizedekben nem az olcsó energia lesz a magyar vállalkozások versenyképességi előnye.




De facto: A szárazföldi szélenergia a legolcsóbb

Az Euobserver nyúlfarknyi hírben közölte, hogy a szárazföldi szélenergia tekinthető ma a legolcsóbb energiának akkor, ha a költségek között elszámolják az olyan "külső" tényezőt is, mint például a klímaváltozásra gyakorolt hatás. Már ma olcsóbb, mint a szén és a gáz - de még a nukleáris energiánál is "karcsúbb".


Visszatérnek az atomenergiához Japánban

Három évvel a fukushimai katasztrófát követően újraindul az első atomerőmű Japánban az atomenergetikai hatóság szerdai közlése szerint. A szendai erőmű üzembe helyezése után, elképzelhető, hogy a tragédia következtében leállított 48 reaktor mindegyikét működésbe helyezik.


Nem jön az orosz atomvonat

A fegyveres konfliktus és a bizonytalan hatalmi viszonyok miatt nem közlekednek Magyarországra az orosz atomvonatok – áll a Népszabadság csütörtöki számában.



Kína a nukleáris szmogba menekül

Elsősorban az energiaéhsége kielégítésére építene egy sor új nukleáris erőművet a kínai kormány. Meg az egyre aggasztóbb környezetszennyezettség csökkenését is remélik. A tervek - szokás szerint - grandiózusak.





A német cégek nem is hallottak Paksról

Németországban nem is hallottak arról, hogy nekik (is) épülne Pakson a következő magyar atomerőmű. És bár a német ipart a felhasznált energia forrása nem igazán érdekli, a cégek inkább a hatékonyságnöveléssel törődnek. Meg azzal, hogy a kormány által előírt energiafordulathoz igazodjanak.


Lengyelországnak is lehet atomerőműve 2024-re

A lengyel kormány elfogadta a nemzeti atomenergia-programot, és ezzel megteremtették két, egyenként 3 ezer megawatt teljesítményű atomerőmű megépítésének jogi kereteit – adta hírül közleményében a varsói gazdasági minisztérium.


Óvakodjunk az atomfüggőségtől!

Nincs ember, aki tudja, hogy kifizetődő-e vagy sem az atomenergia. Nem létezik tudományos vagy bármilyen más szakmai bizonyítéka annak, hogy az atomenergia szerepének erős növelése révén egy-egy országban vagy régióban csökkenhetnek-e az energiaárak – mondja Paul Stevens professzor, a Chatham House agytröszt tudós-szakértője az Alapblognak adott interjújában.