Az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériuma az atomenergiainfo.hu szakportál megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes 2016. január 18-i nyilatkozata az Oroszország által külföldi országoknak nyújtott hitelek szüneteltetésére vonatkozóan csak az új hitelmegállapodásokra vonatkozik.
Az orosz állami nukleáris óriáscég, a Roszatom a követező 10 év alatt 50 százalékra kívánja emelni bevételeiben az export részesedését – írta meg az Atomernergiainfo.
2019-ben le kell állítani két atomreaktort, és ideje nyugdíjazni a közel 70 éves peveki hőerőművet is – hajón küldi a Roszatom a segítséget. Nem ingyen, de a vevő reménykedik, hogy az árak a földön maradhatnak.
Erősíteni kívánják nemzetközi piacvezető szerepüket az orosz állami atomenergetikai konszernhez, a Roszatomhoz tartozó, urándúsítással foglalkozó társaságok.
Összesen 9,6 GW teljesítményre lesz képes az a nyolc reaktor, amit a hétfőn, Bécsben megkötött dél-afrikai és orosz kormányközi megállapodás szentesített. Az oroszok a helyi vállalatoknak adott munkák és a 10 milliárd dolláros megrendelés kártyáját is kijátszották.
A kis atomerőművek viszonylag gyorsan felépülnek és rögtön bevételt termelnek. Plusz a fő elemeit nem kell az építés helyszínén előállítani, mert üzemekben is le lehet gyártani őket. Ezzel érvelt az atomenergiainfo beszámolója szerint a napokban, egy nemzetközi konferencián Leonyid Bolsov a mini atomerőművek jövőbeni hangsúlyosabb szerepvállalása mellett
Ha a döntés pusztán politikai, akkor hiába, hogy Francois Hollande elnöki kampányának tavaly fontos része volt a francia atomstop, akár 2020 után is megmaradhat a nukleáris energiatermelésben a gallok kontientális erőfölénye. Az ügy gazdasági vonzata viszont az, hogy ezesetben az évtized végéig a ma működő 58 reaktorból 22-t le kellene állítani, és újjá kellene építeni, és ez horrorisztikus árakat eredményezhet. Párizs ezért egyelőre csak 3 évre szaladt biztosan előre.
Ezt a sokak számára meglepő információt osztotta meg Szergej Kirijenko Szentpéterváron azon a regionális fórumon, ahol az atomtermelés, termelésbiztonság témakörben a Roszatom vezérigazgatójaként felszólalt.
Két éven belül a Leningrádi, a Kurszki és a Szmolenszki Atomerőmű reaktorai is szeizmológiai védelmet kapnak. A többi atomerőműbe már korábban beépítették az automata földrengésvédelmi rendszert
A hidegháború nukleáris megalomániája 15 éve komoly méretű energetikai hasznot termel az USA-nak. Hamarosan az utolsó rakománnyi atombombatöltet is útnak indul Oroszországból.
Szentpéterváron már építik a világ legnagyobb atomjégtörő hajóját - az új típusnak feltett szándéka, hogy 2020-ra leváltsa a nyugdíjas korba lépő elődöket.
Amerikában haboznak egy, az új paksi atomerőműhöz hasonló méretű beruházás elindításával, mert az eredetileg (forintra átszámoltan) mintegy 3000 milliárd forintos projektről időközben kiderült, hogy a szükséges költés 5000 milliárdig is elszaladhat.
Nem csak a hadászatban mozgatja meg a fantáziát a jelenleginél sokkal kisebb atomtöltet elkészítése, hanem az energiatermelésben is. Sőt, utóbbi területen egyre reálisabb elképzelés – ugyanakkor: egyre világosabban jelentkező igény is –, hogy a jelenlegi 1000-1400 MW teljesítményű nukleáris reaktorok helyett törpe méretű, akár 100 MW-nál is kisebb erőműveket tervezzen és építsen az iparág. Az új trend térnyerésének egyelőre az ár jelenti a szűk keresztmetszetet, de a tömegtermelés a klasszikus erőművek versenytársává teheti a mini-nukit.
A jelenlegi, blokkonként 1000-1200 MW teljesítmények tömeges beépítése helyett a kicsi, akár csak 20 megawattos, modul rendszerű atomreaktoroké a jövő - mondta el James Woodhuysen brit kutató az oroszországi jekatyerinburgban tarott Innoprom-2013 ipari kiállításon.
