AFP / Philippe Desmazes
Az új trend iránt egyre több ország érdeklődik, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség becslése szerint 2040-re már akár 500-1000 ilyen berendezésre is igény lehet. A mini-nuki iránti igény indoka alapvetően fiskális eredetű: a nagy, nukláris blokkonként akár 1400 MW-os méretű reaktor építését nem minden állam engedheti meg magának.
Ezen túl azonban az is igaz, hogy a kisebb erőművek az óriásoknál rugalmasabban kezelhetők és jobban szabályozhatók. Ezen a ma még szexinek tarott területen is az oroszok és az amerikai technológiai mintán nevelkedett dél-koreaiak tekinthetők a legfőbb pioníroknak – mindkét országban nagy erőkkel folyik a kis atomerőművek fejlesztési projektje.
Mint arról az atomenergiainfo beszámolt, a Roszatom a JevroSzibEnergo részvénytársaság vegyes vállalatánál, az AKME-engineeringnél finanszírozza az SZVBR-100 típusjelű, ólom-bizmuthűtéses, gyorsneutronos reaktor fejlesztését. Az első példány 2018-ra készülhet el.
Ma úgy tűnik, hogy az első megrendelések elzárt vidékekről érkeznek majd, igaz, az első példányok drágák lesznek – a kalkulációk szerint akár 140 milliárd forintba is kerülhetnek. De ha több készül belőle, a költségek olyannyira lefelé mozdulhatnak el, hogy az AKME-engineeringnél azt is felvetették: a mini-nukiban termelt energia ára idővel versenyképes lehet a széntüzelésű erőművekével is.
