Orosz atomerőmű finn módra

A finnek is titkolják, pontosan mennyiért építik, mégis, micsoda különbség! A magyar állami atomerőmű bővítéséről jóval kevesebbet lehet megtudni, mint a magántulajdonban lévő Hanhikivi-beruházásról. Pedig ez is, az is a Roszatom műve.

  • HVG HVG
Orosz atomerőmű finn módra

Ha elfogadják, szinte minden információt elzár a nyilvánosság elől a paksi atomerőmű bővítését titkosító törvényjavaslat. Maradnak a találgatások: a szakértői elemzések szerint nem volna szabad belekezdeni, a kormánybiztos viszont úgy véli, ha határidőre elkészül, biztosan megéri.

A HVG nem hagyta ennyiben: felvette a kapcsolatot a finnországi Hanhikivi 1 projektigazgatójával, aki a pontos költségekről nem számolt be, de a magánberuházás alapkonstrukcióját, a hitelezést és a részvényesi kör érdekeltségét beleértve, szépen felvázolta. Ott a költségtúllépés minden kockázata a Roszatomé, és a helsinki parlament a részvényesi megállapodás előtt jóváhagyta a beruházást, nem utólag bólintott rá, mint a magyar Országgyűlés.
 
Részletek a szerdán megjelenő HVG-ben.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.