EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten fogadta Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját. A megbeszélésen – melyen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter is –, a felek megállapították:
a Pakson épülő két új blokk a garanciája annak, hogy a következő évtizedekben is hazai forrásból a szükséges mennyiségben rendelkezésre álljon „az olcsó, klímabarát villamos energia”.
Az Európát sújtó „rezsiválság” idején különösen fontos, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében, a rezsicsökkentés fenntartásában is jelentős szerepet játszik – hangzott el.
A megbeszélésen arról is szó volt, hogy egyre több uniós ország ismeri fel: a megújuló energiaforrások mellett hosszú távon érdemes az atomenergiára támaszkodni, különben nem érhetőek el a klímavédelmi célkitűzések.
A felek áttekintették a Paks II. projekt állását is. A felek azon dolgoznak, hogy a legszigorúbb magyar és nemzetközi előírásokkal, illetve biztonsági követelményekkel összhangban valósuljon meg a beruházás, és a két új paksi blokk 2029-ben és 2030-ban megkezdhesse kereskedelmi üzemét.
Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország
Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.
