A negyedik ipari forradalom, vagyis az Ipar 4.0 folyamatai új lehetőségeket teremtenek, az utóbbi években robbanásszerű fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Digitalizáció, automatizáció, ipari és kollaborítv robotok, adatfelhasználás és mesterséges intelligencia: a mindannapjaink részei, de vajon mennyire tudjuk használni őket? Podcastunkban többek között erre a kérdésre keressünk a választ!
Tervezés, mechanikai megoldások, gyártósorok programozása, a kivitelezések felügyelete és karbantartása mérnökök százainak kreativitását, felkészültségét ötvözve hoz létre megoldásokat a hatalmas gyárkomplexumoktól akár bonyolult mechanikai rendszerként működő színházi technológiáig. Hogyan zajlanak az automatizációs folyamatok a gyakorlatban? Milyen újtások várhatóak a jövőben? Mit tesz hozzá a mesterséges intelligencia az automatizációhoz? Legújabb podcastunkból kiderül! Vendégünk ezúttal Prekel Daniel, a Bosch Rexroth ügyvezető igazgatója volt.
Az, hogy az adatok megszerzése, azok elemzése és folyamatos monitorozása elkerülhetetlen, már sokak számára világos: ha jól használjuk őket, akkor hozzájárulhatnak a gyártási folyamatok rejtett tartalékainak kiaknázásához. A Bosch Rexroth Kft. Kassow Robots Open Day rendezvényén jártunk, ahol Dr. Sas Zoltánnal beszélgettünk a digitalizációról, arról, hogy a folyamatos fejlődés hogyan járulhat hozzá a versenyképesség megőrzéséhez és növeléséhez. Valamint arról is, hogy a hazai cégek mennyire nyitottak az innovációra.
Az automatizáció és a mesterséges intelligencia elkerülhetetlenül megváltoztatja napjaink logisztikai folyamatait. Az első lépések a legnehezebbek, de a folyamat hamar öngerjesztővé válhat, javítva a termelékenységet és csökkentve a munkaerő költségeit.
Nekünk csak pár kattintásba kerül az online vásárlás, ezzel azonban egy olajozottan működő globális gépezetet hozunk mozgásba. Betekintést adunk az e-kereskedelem boszorkánykonyhájába.
Az információcserétől az egészségügyön vagy a klímaváltozáson át a robotokig az élet szinte minden területén rohamtempóban zajlik a technológiai fejlődés.
Napjaink gyorsan változó gazdasági környezetében a hatékonyság kulcskérdés a raktározás és logisztika szereplői számára. A 2020-as világjárvány és az azt követő gazdasági nehézségek rávilágítottak arra, hogy a logisztikai szektorban nemcsak a termelésnek kellett folyamatosnak maradnia, de az áruszállítás sem állhatott meg. Mindez a technológiai fejlődéssel együtt azt eredményezte, hogy ma már nem sok olyan céget találunk, amely anélkül képes boldogulni, hogy a logisztikai folyamatait a lehető leghatékonyabban szervezné meg.
Napjainkban az ipari automatizáció egyre több területet hódít meg, az érintett döntéshozók pedig egyre többször arra eszmélnek, hogy ezeknél a beruházásoknál kulcsrakész megoldásokra van szükségük szakmai háttértámogatással és konkrét műszaki javaslatokkal. Egy hasonló projekt megvalósítása – az ötlettől a gyártósor elindításáig – azonban egyáltalán nem egyszerű feladat.
Vajon hogyan tudja az adott cég menedzsmentje megőrizni, sőt erősíteni piaci pozícióit működésének racionalizálásával? Az automatizációval vagy a különböző robotikai fejlesztésekkel hogyan lehet tartós és hathatós választ adni a munkaerőhiány okozta nehézségekre? Mennyi idő alatt térül meg az ilyen irányú technológiai fejlesztés? Legújabb podcastunkban ezekre is választ adunk meghívott szakértőinkkel!
Az intralogisztikában az utóbbi évek piaci igényeire válaszolva komoly változások mentek végbe, ahol a költséghatékonyság-növelés és a munkaerőoptimalizálás érdekében a folyamatok a raktárautomatizáció irányába tolódtak el. A legfontosabb trendeket beszéltük át podcastunk legújabb adásában a Jungheinrich szakembereivel.
A digitalizációnak köszönhetően a hazai gyártó és termelő vállalatok lépést tarthatnak versenytársaikkal a kulcsfontosságú megrendelők megtartása és megszerzése érdekében – a gyorsan változó feltételek ellenére.
Üllőn bővíti központját és épít félautomata raktárat a Rossmann Magyarország Kft. A tervek szerint az új raktárépület 2024-ben készül el, a raktártechnológiát pedig 2025-ben telepítik és tesztelik, a 2026-os év elején pedig a jelenlegi logisztikai rendszer átköltöztetése után élesben is elindul a munka.
Emberi irányítás nélkül is működni képes Humvee-flottát szeretne létrehozni az amerikai védelmi minisztérium néhány éven belül.
A Holnap című kötetben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk felkészülni a közelgő változásokra. Az alábbiak ebből közlünk egy szerkesztett részletet Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus tollából a politikai gazdaságtan trendjeiről.
7800 munkakört válthat ki az elkövetkező öt évben a mesterséges intelligencia az IBM-nél, mondta Arvind Krishna, a vállalat vezérigazgatója, aki azt is megnevezte, hogy mely pozíciók lehetnek veszélyben.
Az Anthropic által tervezett Claude Next elképesztően erős lehet, azonban a megalkotása ehhez mérten rendkívül sok pénzbe kerül. Így most gyűjtenek. A cél az OpenAI legyűrése.
Egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát – állapítja meg elemzésében az ABB, amely szerint a munkaerőhiány új lehetőségeket kínál a robotikára alapozott automatizálás számára. A mesterséges intelligencia és az összekapcsolt digitális hálózatok megkönnyítik a robotok használatát, és lehetővé teszik, hogy egyre több feladatot lássanak el új iparágakban is.
Teljesen automatizálja a tankolást az Autofuel nevű dán vállalat által fejlesztett robotkar, így a járművezető ezalatt akár pihenhet is.
Az automatizáció már itt van: robotok dolgoznak a kézikocsik helyett, szoftverek kezelik az adatokat a papírmappák helyett. A jövő raktárában intelligens gépek fogják elvégezni az alapvető munkafolyamatokat. Emellett ez az átalakulási folyamat segít majd megoldani a raktárak egyik legnagyobb problémáját is világszerte: az anyagáramlás biztosítását az egyre súlyosbodó globális munkaerőhiány ellenére.
Elég csak felszállni a Keleti pályaudvaron a Budapest-Salzburg vonatra, és máris siemenses bemutatón találja magát az ember. Az osztrák vasút ugyanis a német vállalat által gyártott járművekkel teljesíti Railjet járatait. Könnyű erre rájönni, a mozdonyok ütközőin ott a Siemens felirat. Persze a vonat egyébként is olyan dolog, melyen egy laikus is kimondatlanul érzi egy ipari nagyvállalat szakembereinek keze nyomát. Egy koncertteremben, egy sörfőzdében vagy egy stadionban ülve már kevésbé nyilvánvaló a mérnöki teljesítmény. Pedig ott van az – ebbe leshettünk bele a színfalak mögött Salzburgban.
