Évente 50 ezerrel több dolgozó hiányzik a magyar gazdaságból
Egyre durvább a munkaerőhiány az alacsony bérek és a kivándorlás miatt.
Egyre durvább a munkaerőhiány az alacsony bérek és a kivándorlás miatt.
Eddig minden évben részletesen közzétették, hogy egyes szektorokban mekkora fizetést lehetett kapni. Most nagyon úgy tűnik, lemondanak erről.
A féktelen bérverseny és az áremelkedések vannak a háttérben.
A térség más országaiban dinamikusan nőnek a bérek.
Annak ellenére, hogy rengeteg állami pénzt pumpáltak beléjük, a csapatok fele veszteséges volt.
Az ingatlanárak jelentős regionális különbségei miatt a fővárosban az állami támogatások egy új lakás értékének harmadát, egy községben viszont csaknem a kétharmadát is kitehetik egy háromgyermekes családnál – derül ki a TAKARÉK Index elemzőinek kutatásából.
Az elmúlt négy évben robbanásszerűen nőttek a bérek. A nyugdíjak azonban csak lényegesen kisebb mértékben. Az eredmény: ma csaknem 45 ezer forint „hiányzik” az átlagnyugdíjból. A trend alapján egyértelmű, hogy a jövő nyugdíjasai egyre nagyobb mértékben lesznek saját megtakarításaikra utalva. Az öngondoskodás szerepe nő.
30 ezer fontos éves fizetésben állapítaná meg Theresa May kormánya azt a szintet, amelyet egy bevándorlónak fel kell mutatnia ahhoz, hogy munkavállalási engedélyhez jusson.
Egyelőre nem tudni, kivel tárgyalhatnak a bérek rendezéséről.
Bár évek óta dinamikusan nőnek a magyar bérek, mégis egyre jobban visszacsúszunk az európai jövedelmi listán. A reálkeresetek 2013 óta folyamatosan emelkednek, a legnagyobb növekedést 2017-ben mérte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 5,9 százalékos értékkel. Érdemes azonban azt is megnézni, Európában hogyan alakult ez.