Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bár a kormány tagjai gyakorta hozzák szóba a magyar fizetések emelkedését, arról már ritkábban beszélnek, hogy a térség más országaiban továbbra is dinamikusabban nőnek a bérek - írta a Népszava.
A lap szerint
a minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban.
A cikkben ezután arról írnak, hogy míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon már kevesebb, 701 euró. De hasonló a helyzet a minimálbérnél is, amely Magyarországon 305 euró, Lengyelországban viszont 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig ennél is több, 432 euró.
A Népszava szerint a sorrend akkor sem változik jelentősen, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozó magyarok átlagbére 1118 euró, ez a legalacsonyabb, a listavezető Csehországban ugyanakkor 1398 eurót visznek haza az ágazatban.
A pedagógusi átlagbért vizsgálva nálunk jobb a helyzet, ugyanis – ha nem is sokkal, de – Lengyelországban (655 euró) még a magyar (709 euró) tanárokénál is rosszabbak a bérek. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével pedig második helyre kerül Magyarország.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László a lapnak azt mondta, hogy Lengyelországban augusztus 1-jétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak. Kordás szerint Magyarországon is szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat mutató adatokat.
