Kovács András ellen azután indult koncentrált támadássorozat a Kúrián, hogy egyik tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. A jogerős ítélettel most vissza kell helyezni tanácselnöki tisztségébe.
A felszólalók szerint, ha nem szólnak, hogy nincs rendben a bíróságokba vetett közbizalom rombolása, hogyan bízhatnának az emberek abban, hogy az ő jogaikat képesek leszünk megvédeni.
Fényt gyújtanak, mert a miniszterelnök kijelentései és a listázásra való felhívás sötét időket idéz.
A Fővárosi Törvényszék szerint Varga Zs. Andrásnak nem volt joga elmozdítani Kovács András bírót.
A tavaly Karsai Dánielnek ítélt díjat idén Laczó Adrienn és Vadász Viktor lemondott bírák vették át.
Példa nélküli demonstrációra készülnek függetlenségükért a magyar bírók jövő szombaton. A megmozdulás hamar kiváltotta a kormány és propagandája rosszallását, pedig a bíráknak a törvény szerint Magyarországon is minden joguk megvan a véleménynyilvánításhoz. Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke úgy látja, a közbizalmat éppen a szőnyeg alá seprés rombolja, pedig a demokratikus jogállam alapvetése a nyílt diskurzus a közügyekről. Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja szerint pedig azért van szükség a kiállásra, hogy minden szükséges feltételük meglegyen a munkához.
Hosszú, személyeskedéstől sem mentes közleményt adott ki Varga Zs. András, miután az OBT és az OBH is élesen kritizálta a bíráknak szánt, kiszivárgott újévi köszöntőjét. A Kúria elnöke felelőtlenségnek tartja, hogy az OBT érvényteleníteni akarja a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodást, Senyei Györgynek pedig azt üzeni: etikai elvekről és hivatali kultúráról nem tőle fog tanácsot kérni.
Lemondásával politikai jellegű felelősséget vállalt, de nem ért egyet annak a több mint ezer bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a véleményével, aki tiltakozik az Igazságügyi Minisztériummal megkötött alku miatt. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács volt elnöke szerint annak tartalmában semmi olyan nincs, ami sértené a bírói függetlenséget. Úgy érzi, lejáratási kísérletek célpontja is volt, ilyen volt a festményügy is. Interjú függetlenségről, alkukról és tanulságokról.
Szabó Péter azt mondja, hogy két ok miatt mondott le.
Laczó Adrienn a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: reméli, lesz még alkalma látni, amikor az igazságszolgáltatás visszanyeri függetlenségét, szakmai színvonalát és minőségét.
A bírósági dolgozók fizetésének elinflálásával, az anyagi és politikai zsarolással a kormány elérte, hogy az Országos Bírói Tanács többsége áldását adja arra, hogy a következő években jó eséllyel az történhessen a bírósági szervezeten belül, amit Orbán akar.
Megfigyelő státuszban vett részt a magyar bírói függetlenséget jelképező Országos Bírói Tanács újonnan megválasztott elnöke, Szabó Péter a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai vezetőinek ülésén Isztambulban. A zárónyilatkozatot így nem írta alá, de jutott idő egy csoportképre Recep Tayyip Erdogan elnökkel. Az OBT-elnök mögött a külügy figyelmeztetése ellenére az EU által el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság zászlója is feltűnik.
Az Országos Bírói Tanács leköszönő elnöke értékelte a választási eredményeket.
Az Országos Bírói Tanács korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, de változhat a helyzet, ha a hatalommal lojális tagok kerülnek többségbe a testületben. Néhány ezer bíró döntésén múlik, meg lehet-e akadályozni, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök leuralja az igazságszolgáltatást.
Az Amnesty International munkatársa is bement volna, de helyhiányra hivatkozva nem tudott. Vitt egy széket és leült a Kúria elé.
Tel-Avivban már a kilencedik alkalommal tartottak szombat esti tüntetést az igazságszolgáltatási rendszert átalakító kormányzati tervek ellen, sajtójelentések szerint mintegy 160 ezren vonultak az utcákra.
Hozzájuthatna Magyarország a jogállamisági kifogások miatt visszatartott EU-s pénzekhez, ha csatlakozik az Európai Ügyészséghez, csakhogy azzal megszűnne Polt Péter kontrollja a fölött, ki ellen lehet vádat emelni az országban, és ki ellen tilos. A kormány hangsúlyozza, ilyen kérést nem kapott Brüsszelből, az alku mégsem kizárt, erről tanúskodik az Orbán-rendszer újabb rohama a magyar bíróságok ellen.
Az OBH-elnök, Senyei György utasítására teszik a Telex szerint.
A magyar kormány szerint elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság pénzbüntetést kért Varsóra az igazságszolgáltatási reform ügyében.
Szepesházi Péter pályáját elhagyó bíró, most ügyvéd örömmel venne részt egy jóvátételi törvény kidolgozásában is – a NER elszámoltatásának társadalmi támogatásához szerinte ez elengedhetetlen. Azt mondja, a közalapítványokba kivitt állami vagyon visszaszerzése még a könnyebb elszámoltatási tételek közé tartozik.
