Hatoldalas levélben válaszolt az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Varga Zs. András. A Kúria elnöke a kiszivárgott újévi köszöntőjére érkezett kritikákra reagált – több mint 16 ezer karakterben.
Mint korábban megírtuk, a kúriai elnök újévi üzenetében gyakorlatilag megfenyegette azokat a bírókat, akik kritizálták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodást, és azt is elismerte, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek (vagyis nagyobb fizetésemelést kaptak) a kormánytól, méghozzá „nem ingyen”. A levél másik érdekessége, hogy az elnök arra utalt benn: a Kúria képviselői egyeztettek az erről szóló kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban.
A levél miatt szokatlan módon nemcsak az OBT akadt ki, hanem külön közleményben bírálta azt Senyei György, az OBH elnöke is, aki szerint a köszöntő „az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mind stílusában teljes mértékben idegen”.
Válaszában mindenekelőtt Varga Zs. megdöbbenését fejezi ki „a közlemény formájában történő üzengetés miatt”, és kiemelte, hogy a levelében megfogalmazott véleményét már többször is kifejtette. A Kúria elnöke azt is tagadja, hogy a kormánnyal megkötött megállapodást titokban készítették volna elő, hogy az bármilyen mértékben is érintené a bírói függetlenséget. Mint írta, annak tartalma mindvégig ismert volt az OBT és Magyar Bírói Egyesület előtt, ezért sem volt indoka, hogy bárki a bírók tiltakozására buzdítson. A megállapodás alkotmányos, törvényes, indokolt volt, ilyenként Magyarország, a jogkereső polgárok, a bírók és igazságügyi alkalmazottak érdekét szolgálta – írta.
„Akik ennek az ellenkezőjét állítva mozgósítottak és mozgósítanak, felelőtlenül és önkényesen megtévesztették és megtévesztik bírótársaikat.
Bizonyára vannak közöttük olyanok, akik csak félreértették a történteket, de olyanok is vannak, akik tudatosan valótlanságot koholnak” – fejtette ki Varga Zs. aki külön kiemelte, hogy az utóbbiak közé tartozónak tekinti a szolgálati bíróságok elnökeit, akik „bírói szerepükből kilépve, a pártatlanság követelményét és a prejudikáció tilalmát félretéve, előzetes felmentést adva az esetleges alkotmány- vagy jogellenes magatartások jogkövetkezményei alól, élen jártak a bírák megtévesztésében”.
Majd azzal fenyegeti meg őket, hogy az ő nyilatkozatuk nem tartozik a bírókat megillető véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe, mivel az intézményük nevében jártak el, álláspontjuknak közjogi ereje van.
A veszekedés hiteltelen
Varga Zs. megvédte a kúriai bírák magasabb arányú béremelését is, és visszautasította, hogy bárkit megfenyegetett volna levelében, aki részt vett a tiltakozásokban. A következő hónapokban viszont azon fog dolgozni, hogy „a kialakult helyzet következményeit elhárítva” megőrizzék a bíróságokba vetett bizalmat.
„A bíróságok körüli nyilvános veszekedés illeszkedik abba a szervezettnek mutatkozó általános lejáratási folyamatba, amely az alkotmányos intézmények mindegyikének hiteltelenítéséhez vezet” – írta.
Varga Zs. szerint ez elégedetlenkedők egyik kitüntetett célja a Kúria működésének megnehezítése volt, és ők próbálják most az elért illetménykorrekciót is tönkre tenni.
„Ne tőlem féltsék a bírói függetlenséget. Folyamatos tapasztalatból tudom, mert érzem, milyen az, amikor megsértik. Azoktól féltsék, akik a szép szólamok mögé más, gyakran ideológiai töltetű érdekeket rejtenek, és azok érvényre juttatása érdekében bárkivel hajlandók együttműködni. A bírák nevében, de valójában miellenünk” – folytatta, majd hosszan kifejtette, miért indokolatlanok az OBT kifogásai a kúriai illetményemeléssel kapcsolatban.
Az elnök felelőtlenségnek tartja azt is, hogy az OBT tagjai talán engedve „a külső, egyre inkább politikai töltetű nyomásnak és tárgyalni fog a megállapodás érvénytelenítése tárgyában, amit nem fog támogatni.
Varga Zs. szerint ha az utólagos érvénytelenítés megtörténik, az legfeljebb arra alkalmas, hogy nevetségessé tegye az OBT-t.
A Kúria elnöke a levél második felében Senyei Györgynek válaszol, első körben azt, hogy az OBH elnökeként egy nem neki címzett magánlevél kommentálása bizonyosan nem tartozik a hatáskörébe. Majd azzal vádolja, hogy semmit nem tett a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelésének megvalósulásáért, került minden állásfoglalást, és arról sem gondoskodott, hogy a bírósági elnökök útján minden bíró időben értesüljön a fejleményekről.
„Csak remélni lehet, hogy a megállapodással kapcsolatos feltűnő hallgatása és az, hogy a bírák tájékoztatását átengedte különféle civil szervezeteknek, nem az elégedetlenséget szítókkal való cinkos összejátszást leplezi. Persze ez a remény kevéssé megalapozott, ha figyelembe vesszük, hogy az békétlenek néhány hangadója az Országos Bírósági Hivatal elnökének saját maga által kiválasztott munkatársa” – írta.
„Végül, anélkül, hogy a nyilvánosság előtt nem ismert további körülményeket kiteregetnénk, pusztán a sajnálatosan már közismert eseményekre utalva – azt kell mondanom, hogy ami, az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától” idegen magatartást, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést a közbizalom és a zavartalan működés” fenntartását illeti, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől inkább nem kérnék tanácsot” – szúrt még oda egyet a Senyeinek.
Ha szereti az ilyesmit, a Kúria elnökének teljes levelét ezen a linken tudja elolvasni.
