Talárt nem visznek, de nem hagyják magukat megfélemlíteni – így készülnek az utcára vonulni a bírák
Példa nélküli demonstrációra készülnek függetlenségükért a magyar bírók jövő szombaton. A megmozdulás hamar kiváltotta a kormány és propagandája rosszallását, pedig a bíráknak a törvény szerint Magyarországon is minden joguk megvan a véleménynyilvánításhoz. Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke úgy látja, a közbizalmat éppen a szőnyeg alá seprés rombolja, pedig a demokratikus jogállam alapvetése a nyílt diskurzus a közügyekről. Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja szerint pedig azért van szükség a kiállásra, hogy minden szükséges feltételük meglegyen a munkához.
Nem volt még olyan demonstráció Magyarországon az elmúlt harminc évben, mint amilyenre a bírók és igazságügyi alkalmazottak készülnek február 22-én: a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szervezésében a mellettük kiállókkal együtt akár több ezren is az utcára vonulhatnak, hogy kiálljanak a bírói függetlenség mellett.
Alig több mint egy héttel az esemény előtt már a program is körvonalazódni látszik. A tervek szerint a résztvevők szombaton délután egykor találkoznak a Kossuth téren, ahonnan közösen vonulnak majd át az Igazságügyi Minisztérium épülete elé. A békés vonuláson kívül a szervezők beszédeket is terveznek: úgy tudjuk, és a Szabad Európa is írt róla, hogy valószínűleg felszólal Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2011-ben jogszerűtlenül eltávolított volt vezetője és Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) egykori elnöke is, és nemzetközi bírói szervezetek is képviseltetik magukat. A bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságok elnökei azonban személyesen végül nem lesznek a színpadon. Ez utóbbi annak fényében nem túl meglepő, hogy miután decemberben jelezték, hogy a bírókat megilleti a véleménynyilvánítás joga, Varga Zs. András, a Kúria elnöke keményen támadta őket újévi levelében.
Úgy tudjuk, hogy az előzetes visszajelzések alapján sok embert várnak, az esemény idejére még a Kossuth téri villamosforgalmat is korlátozni kell majd.
Mostanra az is tisztázódott, hogy a magyar bírák – lengyel társaikkal ellentétben – nem talárban tüntetnek majd. Erről információink szerint hosszas vita volt a MABIE-n belül, de mivel a talár viseletére szigorú szabályok vonatkoznak (csak a tárgyalóteremben és a bíróság folyosóján használhatják a bírók), végül elvetették az ötletet.
A szervezők egyébként is igyekeznek mindent megtenni, hogy megfeleljenek a szigorú szabályoknak. A demonstráció éppen ezért szigorúan politikamentes lesz, pártpolitikai jelvények, szimbólumok megjelenítése, és ilyen jellegű bármilyen egyéb megnyilvánulás tilos. Aki ezt nem tartja be, „az nem tartozik a MABIE rendezvényéhez, nem szolgálja a demonstráció célját”.
Az alapos előkészület nem véletlen, a tüntetés ugyanis nagyon hamar a kormányzati megmondóemberek célkeresztjébe került. Először még csak Bayer Zsolt írt arról rövid szösszenetet, hogy listázni (vagyis szó szerint regisztrálni) kellene a tüntetésen megjelenő bírákat, de arra sem kellett sokat várni, hogy gondolatmenetére a kormány is rácsatlakozzon. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter – végzettségét tekintve jogász – nem sokkal később már a Kormányinfón fejtette ki, nehezen tudja a hivatásrenddel összefüggésben értelmezni, hogy egy bíró tüntet. Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Indexnek adott interjúban pedig azzal jött, hogy a bíróknak a tárgyalóteremben a helyük.
Velük ellentétben Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 24.hu-nak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy egyetlen bírót sem érhet retorzió amiatt, mert részt vett a demonstráción. Ezt kedd este az ATV stúdiójában is megismételte, sőt azt is kijelentette, hogy ha arra lenne szükség, az OBH minden jogi segítséget megad, mint mondta,
a részvétel miatt senkit nem érhet hátrány, a demonstráció engedélyezett, kijelölt céljai nem jogellenesek, és a jogszabályi feltételei is fennállnak.
A kormánynak azért különösen kellemetlen a bírók nyilvános kiállása, hiszen sem a nemzetközi közvélemény, sem pedig az Európai Bizottság előtt nem mutat jól, hogy az igazságszolgáltatás szereplői szükségét érezték a megmozdulásnak. Ha ugyanis kiderül, hogy a korábban elfogadott igazságügyi reformok nem elég hatásosak, visszalépést jelentenek, az akár ismét veszélyeztetheti az uniós forrásokat.
Nem a fizetés a lényeg
Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnökségi tagja a hvg.hu-nak úgy fogalmazott,
nem valami ellen, hanem valamiért, egészen pontosan a bírósági rendszerért demonstrálnak.
Az egyesület követeléseit három pontban foglalta össze: jogállami igazságügyi jogalkotás, a bírói véleménynyilvánítás szabadsága és a hivatáshoz méltó bér.
Ahogy arra Endrédy is emlékeztetett, az érintettek tavaly decemberben egyszer már szerveztek nyilvános kiállást, akkor az Országos Bírói Tanács ülésére egy hatalmas dobozban vitték el annak a 2000 bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a levelét, amelyben a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás ellen tiltakoztak. Nem sokkal később azonban már az OBT-nek is azzal kellett szembesülnie, hogy az Országgyűlés a véleményezésük nélkül fogadott el több, a bírókat is érintő jogszabály-módosítást. A kialakult feszültség miatt januárban végül az OBT érvénytelenítette is a megállapodást.
Endrédy Zoltán szerint sokakat felháborított, hogy megállapodás aláírása előtt sem vették figyelembe a bírói véleményeket, miközben a kormány informálisan arra hivatkozott, hogy ha nem szavazzák meg azt, az igazságügyi alkalmazottak elesnek a fizetésemeléstől. Emellett hiába mondta azt Varga Zs. András, hogy mindenki tudott a megállapodásról, annak pontos tartalma titok volt.
„Tulajdonképpen az akkori történések indították el azt a hullámot, melynek eredménye a mostani demonstráció és az, hogy ezekkel az ügyekkel foglalkoznunk kell”
– emlékeztetett Endrédy.
Van azonban olyan is része is a céloknak, ami már sokkal régebb óta húzódik, ez pedig a fizetések kérdése. A MABIE-nek régóta létezik bérjavaslata, melynek központi eleme, hogy a többi hatalmi ág képviselőihez hasonlóan a bírák bére is legyen automatikusan indexált. (Ennek hiányát egyébként az Európai Bizottság jogállamisági jelentése is megemlíti.)
„Nemcsak elsősorban a fizetésemelésért demonstrálunk, hanem a kiszámíthatóságért is, hogy ne kelljen újra és újra megharcolni az inflációt követő fizetésért – mondta erről Endrédy.