Az áldozatokat azután is védenie kell a jognak, ha az elkövető szabadult
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy áldozatsegítő pont megnyitása kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg a büntetőjog egyáltalán nem áldozatközpontú.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy áldozatsegítő pont megnyitása kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg a büntetőjog egyáltalán nem áldozatközpontú.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy a büntetés is szigorodott volna, csupán bedobtak egy új fogalmat.
Ha egy főorvos záros időn belül legalább háromszor fogad el hálapénzt, és mindezt három különböző betegtől, akkor öt és tíz év közötti börtönbüntetésre számíthat. Éppen annyira, mint az, aki több milliárd forintot csal el a költségvetésből. Sőt, ha egy orvos csak gyanúsított lesz vesztegetési ügyben – az ártatlanság vélelmétől függetlenül –, már nem gyakorolhatja a hivatását. De a beteg is sokkal rosszabbul járhat, ha orvost fizet le, mintha ezt rendőrrel tenné.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
Közreadta határozatát a jogellenes bevándorlás elősegítését szankcionáló új büntetőjogi tényállásról – vagyis a Stop Soros-törvényben foglaltakról – szóló határozatát az Alkotmánybíróság (Ab).
Nem akarják kockáztatni a karrierjüket, ráadásul a törvények is erre kötelezik őket, így engedelmesen érvényesítik a menekültek elleni új büntetőjogot a bírók – kivétel nélkül ezt mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó jogászok. Szegeden sorra születnek is a kiutasító ítéletek. Ha a bírók között nincsenek is lázadók, az ügyvédek között azért akadnak.
A kormány sikerrel védte meg a magyar jogrendszerben legsúlyosabb büntetést, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy ez a büntetés megmaradjon - mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte olyanok kapják ezt a büntetést, akik - ha ezt az európai és magyar jog nem zárná ki - valószínűleg halálbüntetést kapnának.
Leütötték, el akarták venni a ruháit, és nehézsúlyú bűnözők sztoriztak neki arról, hogy ki hogyan tört be – így teltek a börtönnapjai egy előzetes letartóztatásba helyezett férfinek. Hétfőn fogadta el a parlament, hogy az előzetes ezentúl korlátlan ideig tarthat, ami a hvg.hu-nak nyilatkozó jogászok, sőt, egy büntetőbíró szerint is vicc, és a büntetés ítélet nélküli előrehozásának felel meg. Ráadásul a nemzetközi normákat is sérti, ezért a magyar állam fizethet, ha az ilyen ügyek miatt elmeszeli a strasbourgi bíróság, mint egy 86 évesen lecsukott néni esetében.
Akár tíz év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki árvíz vagy más katasztrófahelyzet idején valamilyen nagy értékű dolgot lop el, ha az Országgyűlés elfogadja két fideszes képviselő törvényjavaslatát. A szigorítás nem ok nélküli, bár az igazán veszélyes elemek ellen eddig is fel lehetett volna lépni. A büntetőjogász szerint a módosítás csak propaganda, amely azonban súlyos aránytalanságokat okoz a törvényekben.
Nem okoz gondot a jogalkalmazásban a jogos védelem büntető törvénykönyvbe foglalt lehetőségének kiterjesztése - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, aki hangsúlyozta: tudatos döntés, hogy a támadásból fakadó következményeket az elkövetőnek vállalnia kell.