Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
„Az első perc a legrosszabb, amikor az emberre rácsukják a vasajtót, ott áll, és be kell mutatkozni a többieknek. Utána egy hétig nem bírtam enni, egyszerűen nem ment le semmi” – mondta a hvg.hu-nak János, aki 3 hónapot töltött előzetes letartóztatásban 2011-ben. A férfi – aki kérte, hogy teljes nevét ne írjuk ki – kamionosként dolgozott, azt követően kezdtek utána nyomozni, hogy egy általa leszállított rakomány eltűnt a depóból. Akkor is külföldön fuvarozott, amikor otthonában keresték, és amikor ezt idős édesanyja elmondta a rendőröknek, azonnal elfogatóparancsot adtak ki ellene. „Alig léptem át a határt, hívott egy ismerősöm, hogy nagy baj van, fenn van a körözésed a police.hu-n. Mondtam neki, hogy ne hülyéskedjen, leraktam a kamiont, és bementem a rendőrségre jelentkezni” – mesélte. Tisztázni akarta magát, szerinte ugyanis a szállítmányban nem miatta keletkezett hiány, erről részletes vallomást tett. Önkéntes jelentkezése és az együttműködés ellenére szökésveszélyre és az eljárás meghiúsításának kockázatára hivatkozva azonnal előzetesbe helyezték. „Már nem is telefonálhattam, levittek a tatabányai rendőrség pincesorán lévő zárkába, ami leginkább a Terror Házában látható cellára emlékeztet.”
"Úgy leütött, hogy lefejeltem az asztalt"
Az 50 éves, büntetlen előéletű sofőr a több hónapig tartó előzetest egy olyan cellában töltötte, ahol időszaktól függően 7-18 elítéltet helyeztek el, így az egy emberre jutó nettó mozgástér alig volt több mint 1 négyzetméter. Nettó mozgástérnek az számít, ahol tényleg meg lehet moccanni: a cella alapterületéből tehát ki kell hozzá vonni a nem mozdítható tárgyakat (szekrény, ágy, földhöz rögzített stokik). Ráadásul a túlzsúfolt cellában nem volt rendes szellőzés, így napokon keresztül 30-35 fokos fülledt hőmérséklet volt. „Benn igazi kemény gyerekek voltak, csodálkoztak is, hogy engem hogyan csukhattak be ezért. Például volt egy pszichésen labilis kőműves, aki rálőtt a feleségére, de vele legalább tudtam sakkozni. Sokan meg kábítószer miatt voltak előzetesben” – mondta János, aki a mai napig sorolja a cellatársak bűnöző becenevét és sztorijait. „Ment a szöveg, hogy ki mit lopott el, meg hogy azzal kezdik a betörést, hogy kieszik a hűtőszekrényt. Az üzletelés is zajlott, nekem is mondogatták, hogy szállíthatnék lányokat külföldre a kamionommal.”
AFP / Marcus Fehrer
„Körbevettek, mert klassz külföldi ruháim voltak, el akarták venni a derékszíjam, de az egyik srác megmentett” – mondta a férfi, akit bentléte alatt egyszer komolyabban bántottak. „Az egyik főnök egyszerűen leütött, annyira, hogy lefejeltem az asztalt, mire berohant a börtönkommandó és kivitték. Ő ismert bűnözőnek számított benn, úgyhogy utána rám szálltak a csicskái, hogy miért dobtam fel” – magyarázta a benti élet tanulságait a kamionos. 90 nap után jöhetett ki, a vele történtek miatt a Magyar Helsinki Bizottság eljárást kezdeményezett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán.
„Nemcsak az előzetes körülményei elfogadhatatlanok, de nála eleve nem volt szükség a kényszerintézkedésre. Negyven éve élt ugyanazon a lakcímen szüleivel és beteg testvérével, akiket anyagilag is ő támogatott, és nem azért ment külföldre, hogy elmeneküljön, hanem mert ez a munkája” – mondta Fazekas Tamás, a jogvédő szervezet munkatársa. „Pusztán politikai szavazatmaximalizálás érdekében megszavaztak egy jogszabály-módosítást, amely viccet csinált a büntetőeljárási törvényből. Már az ellentmond a jogállamiságnak, hogy egy konkrét ügyre, az ároktői banda szabadulására reagálva nyúlnak hozzá a törvényhez, ráadásul olyanok, akik soha nem foglalkoztak büntetőjoggal. Nincsenek hatástanulmányok, nem tudjuk, mennyibe fog mindez kerülni, miközben a börtönök már most is dupla fullon vannak” – sorolta az ügyvéd, mi minden szól az ellen, hogy a parlament hétfőn rábólintott a súlyos bűncselekménnyel vádolt személyek korlátlan előzetes letartóztatására.
Eddig négy év volt a korlát
Eddig négy év után automatikusan kikerült előzetesből a vádlott, ha az ügyében ezalatt nem született meg az ítélet, azonban a Fidesz javasolta az időkorlát eltörlését, miután a többszörös gyilkossággal vádolt ároktői bandatagokat először kénytelenek voltak hazaengedni az előzetesből, majd közülük ketten megszöktek a házi őrizetből. A hétfői módosítás értelmében ezentúl bármennyi ideig előzetesben maradhat az, aki ellen 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyik eljárás.
Fazekas Tamás szerint már az eddigi szabályozás sem illett össze a nemzetközi egyezményekkel, a magyar államot több esetben el is marasztalta a strasbourgi bíróság. „Az előzetesben lévő embereket még nem ítélték el, de a közvéleményt ez nem érdekli, ha bűnöző múltja van, akkor úgy gondolják, megérdemli. De egy átlagos állampolgár is bekerülhet a gépezetbe, és a rendszer le is fogja darálni, amin persze utólag mindenki nagyon fel szokott háborodni” – jelentette ki a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Egy hasonló ügyben a szervezet már pert nyert a nemzetközi bíróságon: 2011 őszén 5000 euró kártérítést ítéltek meg annak a 86 éves asszonynak, akit jogellenesen helyeztek előzetes letartóztatásba. Az Alkotmánybíróság ugyanis már évekkel korábban megsemmisítette azt a paragrafust, amely alapján az érintett távollétében is el lehet rendelni az előzetest. Egy bírósági végrehajtó „megtámadása” miatt hivatalos személy elleni erőszakkal meggyanúsított néni letartóztatását meghallgatás nélkül rendelték el, miután a betegségére hivatkozva nem jelent meg a hatóságok előtt, úgy, hogy egyébként az idézések sem voltak teljesen szabályosak. Váratlanul, egyenesen a kórházból vitték börtönbe, ahol egy hónapot töltött előzetesben.
Az előzetes dönti el a büntetést?
Bár a kamionos, illetve a 86 éves néni történetében szereplő cselekményeknek a büntetési tétele kevesebb, mint a jogszabály-módosításban szereplő, 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, azonban a hvg.hu által megkérdezett jogászok szerint semmi garancia nincs arra, hogy később nem szállítják lejjebb a korlátlan előzetes határát. Fazekas arra is felhívta a figyelmet: a statisztikák szerint 99 százalék felett van a váderedményesség, ha a vádlott előzetesben van, vagyis ilyenkor nagyobb valószínűséggel mondja ki bűnösnek a bíróság. „A nemzetközi viszonylatban is kiugró arány egyértelműen azt mutatja, hogy az előzetes letartóztatás a gyakorlatban sokszor előrehozott büntetésként működik” – mondta a hvg.hu-nak.
Túry Gergely
Kérdésünkre egy büntetőjogász azt állította, hogy ennek az aránynak egyszerű oka van: sokszor a tárgyalótermen kívül, a jogászok közti „folyosói” megbeszéléseken eldől, hogy az előzetes lesz maga a büntetés. „Ezt senki nem fogja a nyilvánosság előtt elismerni, de az ilyen ügyekben gyakran megállapodunk: úgyis végrehajtandó szabadságvesztést kapna, akkor legyen annyi, amennyit már leült előzetesben.”
Nincs kárpótlás, ha túlüli a büntetést
Somfainé Vajda Ágnes ügyvéd szerint az előzetes sokszor durvább, mint később az ítéletben kiszabott szankció. „Az előzetes körülményeit nyugodtan nevezhetjük fegyház jellegűnek (a fegyház a legszigorúbb büntetés-végrehajtási fokozat, ennél enyhébb a börtön, a legkevésbé szigorú pedig a fogház – a szerk.) Talán annyi a különbség, hogy a saját ruhájában lehet, de zárt körletben, vagyis egész nap a cellába bezárva, nem nagyon végezhet munkát, végig tétlenségre van ítélve. Van, hogy utána az ítélettel kiszabott börtönben sokkal jobb, mert itt már nyitott körletbe kerülhet” – mondta.
Praxisában többször előfordult, hogy védence végül kevesebb szabadságvesztés büntetést kapott, mint amennyit előzetesben letöltött. Ennek viszont semmilyen következménye nincsen, legalábbis az ügyvéd nem tud olyan esetről, amikor kártérítési pert nyert volna valaki "túlülésért". „Az eddig időkorlátnak az volt a célja, hogy a bíróságok rá legyenek kényszerítve, hogy azért egy záros határidőn belül csak befejezzék az ügyeket. Ezután mi fogja erre sarkallni őket?” – tette fel a kérdést az ügyvéd.
A bírák sem szeretik elhúzni
Egy gyakorló bíró – aki a rá vonatkozó szabályok miatt névtelenséget kérve nyilatkozott – szerint a jogszabály-módosítás miatt fennáll annak a veszélye, hogy a bírósági eljárás, sőt, már a nyomozati szak elhúzódik. „Eddig legalább ott lebegett az ember feje fölött a határidő, amin belül illik lezárni az ügyet” – mondta a hvg.hu-nak. Ugyanakkor szerinte az eljárási jogban léteznek más eszközök, amelyek gyorsaságra ösztönzik a bírókat, például a kiemelt jelentőségű ügyeknél előírás, hogy legfeljebb 3 havonta tárgyalást kell tartani.
AFP / Mehdi Fedouach
Az általa abszurdnak nevezett jogszabály-módosítást kiváltó ároktői esetben szerinte a „bíró kolléga hibázott”, mert nem is kellett volna ügyészi indítványra várnia, hivatalból elrendelhette volna a házi őrizetbe helyezett vádlottak nyomkövető eszközzel felszerelését vagy 24 órás őrizetüket. „Ez működik, miért kellene mindenkit benn ültetni?” – jegyezte meg. Forrásunk szerint a parlament korlátlan előzetest szentesítő döntésének negatív hatásait a gyakorlatban elsősorban a bírók hozzáállása küszöbölheti ki. „Mi is pörgetni szeretjük az ügyeket, nem elhúzni, már csak azért is, mert akkor mindig szinte újra kell tanulni az esetet, hogy tudjuk tárgyalni. Elismerem, van olyan, hogy félreteszünk egy-egy esetet, de az előzetes letartóztatásos, vagyis komolyabb ügyeket nem. Azon minden kolléga inkább túl lenni szeret”.
