Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.
Február óta inkább hetente irányt vált a kormánykommunikáció, mintsem egyszer az empátia jelét mutassa: a háború semmi másról nem szól, mint arról, hogy nekünk, magyaroknak jó legyen, no meg Putyin se üsse meg nagyon a bokáját. Az illiberális kormánykommunikáció lényege, hogy semmiféle emberséget ne tanúsítson szavazótáboron kívül, most úgy tűnik, ez szankciódémonban, migránsozásban és dollárbaloldalban merül ki. A társadalom viszont mindenképp csapdába került: ha Orbán jó lovakra tett Putyin és Trump személyében, rettenetes jövő vár a demokráciára, ha viszont tévedett, akkor is rajtunk csattan a háború és a megélhetési válság.
Választás előtt vagy után, teljesen mindegy, a Fidesz, illetve Orbán Viktor kormánya a demokrácia minden lehetséges alaptételét semmibe veszi. Ha kell, példát statuál a tanárok kirúgásával, ha nem akarja a tétlenségét igazolni, akkor úszó tanterembe kényszeríti a diákokat, az EU-nak úgy ígér átláthatóságot, hogy közben egy nap alatt átnyomja a kataszigorítást, az egészségügy elmúlt 12 évének legjelentősebb átalakításáról pedig nem tart szükségesnek társadalmi konzultációt. Összegyűjtöttük mindazt, amit e tekintetben nem lehet nekik elfelejteni - és most csak májusig mentünk vissza.
Jobbára csak akkor kezeli a rendszerszintű problémákat a kormány, ha már kényelmetlenül sok kártérítést kell kifizetni a strasbourgi ítéletek alapján.
A kormánynak nem az a fontos, hogy az emberek ne legyenek elégedetlenek, hanem hogy az elégedetlenséget másfele terelje – állítja Hadházy Ákos, aki nem tart attól, hogy a növekvő feszültségre, tiltakozásokra a Fidesz most is erődemonstrációval, Békemenettel válaszol. Intő példaként idézi Ceausescu tömeggyűlését, ami pillanatok alatt a diktatúra elleni tüntetésbe csapott át. Hadházy Ákos M. Kiss Csaba vendége volt a HVG Teraszon.
A rendszerváltás egyik mellékalakja, aki talán lehetett volna külügyminiszter is, de a Magyar Narancs egyik alapítójaként jobban érdekelte a médiacsinálás, aztán a filmezés. Az elmúlt hónapokban a ferencvárosi önkormányzati lap körüli botrány miatt találkozhattunk a nevével, pedig sok más miatt jóval érdekesebb személyiség: írt könyveket, végigutazta a világot Szarajevótól Tokióig. "Ha egy hatalom leválthatatlan, ha felvásárolhatja az ellenzékét, ha új feudális osztályt épít ki, arra sok szó van, de a mohóság bírja csak a nyomdafestéket" – mondja az Orbán-rendszerről. HVG-portré.
Kell-e menekülni a gázfűtéstől, mire érdemes figyelni a korszerűsítésnél, visszaáll-e az alacsony ár, hosszú távon kiváltja-e a gázt az áram? – szakértők mondják el, mire készüljünk a hosszú tél előtt.
Az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézmény tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.
Júliusban egy salátacsomagban elrejtett módosítással vált lehetségessé, amit már tavaly fontolgatott Navracsics Tibor, aki most kulcsszereplő a jogállamisági eljárásban zajló tárgyalásokon.
Kovács Béla öt év fegyházat kapott, amiért az oroszoknak kémkedett. Az egykor a Jobbikba beépült Kovács jelenleg Oroszországban van és hülye lenne elhagyni az igazi hazáját. Míg lengyel kollégája három évig rács mögött ült, Kovács rétestésztaként húzódó ügye Moszkvának és Budapestnek is win-win szituációval végződött – ahogy arra számítani lehetett. Vélemény.
Szavazógéppé silányította Orbán Viktor a parlamentet, miközben sok fontos döntést be sem visznek a képviselők elé. Az ellenzéki javaslatokkal nem, az ellenzékkel magával viszont foglalkozik a kormánytöbbség, ahogy innen üzen Brüsszelnek is.
Szeneczey Balázs is együtt kávézott a technológiai miniszterrel a Várban, ahol a kínai–magyar gigaprojekt mellett az ő sorsáról is döntés születhetett.
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
Hogyan használja az abortuszügyet a politikai céljaira az Orbán-kormány? Miért érezték elérkezettnek az időt, hogy nekimenjenek a több évtizedes, a döntő többség által támogatott szabályozásnak? – Egy sor kérdést felvet a „szívhangrendelet”.
Üzenet és fenyegetés is egyben, hogy az amerikai külügyminisztérium világgá kürtölte: Moszkva 2014 óta a világ kéttucatnyi országában legalább háromszázmillió dollárt fordított külföldiek befolyásolására.
Orbán Viktornak nincs igaza, amikor a világtól félti a magyarokat, de abban lehet, amikor azt állítja: ha Angela Merkel lenne Németország élén, most nem itt tartana a háború Ukrajnában. Nemrég könyvet írt a német kancellárról Kati Marton magyar származású amerikai író, újságíró, aki a hvg360-nak arról is beszélt: ha Orbán tényleg annyira intelligens, mint amennyire annak látszik, akkor le fog tenni az oroszbarátságtól, mert a nemzetközi közegben erre most van utoljára esélye.
A józan belátástól nagyon messze van, mégis teljesíti – papíron – az unió főbb elvárásait Orbán Viktor, hogy hozzájuthasson az ország működőképességéhez nélkülözhetetlen brüsszeli pénzekhez. Ha a mutatvány nem sikerül, első körben 7,5 milliárd eurót veszít a magyar költségvetés.
A 3000 milliárd forintnyi uniós forrás elvételétől tartva szóról szóra átvette a kormány a brüsszeli, összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatást a közérdekű közalapítványokra vonatkozóan, csakhogy ez a magyar viszonyokra nagyon kevés lehet. Megnéztük, milyen gyakorlati következménnyel jár a tervezett változás.
