Baj van bőven: óriási az élelmiszerár-emelkedés, brutális az infláció, most jönnek az első rezsiszámlák – sorolja a HVG-nek adott interjúban Botka László szegedi polgármester, aki szerint ennél nagyobb lehetősége nem lesz az ellenzéknek. Azt is gondolja, hogy soha nem volt ennyire aktuális egy újraelosztásra, a középosztály védelmére építő szociáldemokrata program.
A családtervezés érdemi támogatása helyett, a kormány inkább fenyegető bizonytalanságot keltett az abortusz körül.
A szavakban békepárti Orbán fegyverként használná a nemzeti konzultációt az unió ellen, amelyet – szemben Oroszországgal – minden bajok okozójának állít be.
Nem ez volt a kormány eredetileg kommunikált koncepciója, de az Európai Bizottság kérésére október 13-én hatályba lépett törvény kihúzta azt a rendelkezést, ami engedélyezte, hogy a politikai felsővezetők "másodállásban" kuratóriumi tagok legyenek. Az összeférhetetlenségi szabályok minisztereket, államtitkárokat és a miniszterelnök politikai igazgatóját is érintik, a legtöbbjük esetében Orbán Viktornak kellene vizsgálatot kezdeményeznie. Kérdés, hogy jogalkotási hibáról van szó, vagy tényleg ennyire kell a kormánynak az uniós pénz.
Családi okokra hivatkozva jelentette be Újpest momentumos polgármestere, hogy nem száll újra ringbe a posztjáért, de vannak, akik DK-s háttéralkut sejtenek Déri Tibor visszavonulása mögött. Végül a politikus szerda délután bejelentette, kilép a Momentumból, a Fővárosi Közgyűlésben pedig a DK-frakcióhoz csatlakozik úgy, hogy a pártba nem lép be.
Az ajtó résnyire ki van nyitva, de hogy mi lesz ebből, az még kétesélyes – mondja Marschall Miklós korrupciókutató az EU-nak tett ígéret alapján fölállítandó integritási hatóságról.
A termékenységi arányszám növekedése 2011 óta 1,23-ról 1,6-ra bizonyos értelemben siker, de a népességcsökkenés megállításához szükséges 2,1-re nehéz feltornászni, Európában sehol nincs ekkora, és már Indiában is csak 2,13. A Covid miatt elhalasztott gyerekvállalás pótolható, de a recesszió újabb csapás a születésekre – állítja Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola vezetője.
Elrajtolt a tizenegyedik nemzeti konzultációnak keresztelt előadás, amelyben a kormány gálánsan megadja a lehetőséget hű választóinak, hogy megsimogassák a buksiját. Haszna sosem volt, mert akármit pakol Orbán a hátizsákjába, Brüsszelben pontosan tudják, hogy népfelhatalmazás címszó alatt autoriter rendszere lenyomatát viszi magával. Az idei kérdések is jól mutatják: gyakorlatilag egy lépésre vagyunk attól, hogy a következő konzultáció arról szóljon, csatlakozzunk-e Oroszországhoz.
Miután a közös indulás kudarcot vallott, két tömörülés alakulhat ki és küzdhet meg egymással is az ellenzéki térfélen – véli Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója.
Egyetlen ponton lépett ki a kormánypropaganda által is sulykolt üzenetekből Orbán Viktor, amikor Berlinben kifejtette, mit gondol a háborúról. Ez a pont az ukránok megítélése volt. Miközben a miniszterelnök a német fővárosban 1956 hőseihez hasonlította Zelenszkijéket, a kormányzati propaganda éppen ennek ellentétét próbálja az emberek fejébe verni már hónapok óta, a kormányzati sajtóban megjelenő publicisztikák szinte mindegyike nyíltan ukránellenes, Amerika-ellenes hangot üt meg, Oroszországot egyfajta áldozatként beállítva. És miközben Angela Merkel politikáját dicséri, maga Merkel már nem biztos, hogy annyira büszke volna rá.
A szűnni nem akaró tiltakozások ellenére a kormány továbbra is fegyelmi ügyként kezeli és retorziókkal szankcionálja az oktatás helyzetének javítását célzó megmozdulásokat. De vajon elég lesz-e ez a „válságkezelési” technika arra, hogy az elégedetlenség szellemét visszazárja a palackba?
A korábbi kormányzati ciklusokban Pintér Sándornak megadatott az a luxus, hogy az általa irányított területek, ezáltal pedig ő maga is kevésbé volt a nyilvánosság fókuszában, ám azzal, hogy Orbán Viktor a közoktatást és az egészségügyet a nyakába tette, mindez megváltozott. Pintérből golyófogó lett, de legalább rutinos golyófogó: tíz éve egyszer már túlélte ezt a szerepet, pedig akkor a „sajátjaival” kellett lenyeletni a kormány döntését.
Nem titok, hogy az NSO-nak több rendszerével kereskedünk – mondja Neuman Péter, azt azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja, hogy az említett izraeli cég által fejlesztett Pegasus beszerzéséhez is közük volt. A Communication Technologies Kft. tulajdonosának azonban van sejtése arról, hogyan néz ki egy ilyen üzlet, hogyan szállítják le az árut a titkosszolgálatoknak, és mitől rendkívüli az NSO szoftvere.
Miután a pedagógusok a tiltakozás és figyelemfelhívás minden létező törvényes formáját kimerítették, többségük pedig – egzisztenciális okokból, félelemből vagy a tanult tehetetlenségnek engedve – eleve be sem állt a demonstrálók sorába, a civil társadalomra hárul a feladat, hogy kiálljon értük és általában véve a jövő nemzedékek érdekeiért.
Ha csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, akkor a magyar bíróságok függetlenek, bővebben kifejtve viszont komoly kihívásokkal küzdenek – állítja Vasvári Csaba bíró. A HVG Terasz vendégeként az Országos Bírói Tanács szóvivője arról beszélt, egyre több befolyásolási kísérlet éri a bírákat, mindkét politikai oldalról. A helyzet szerinte egyre romlik.
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál ügyvédként dolgozik, Schadl György pedig azt próbálja elérni, hogy ne vesszen el a licence.
Polgári engedetlenség miatt Törley Katalint is kirúgták a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Nem csak az ott tanítókat érte retorzió, egy másik budapesti gimnáziumban is kiosztottak felmondóleveleket, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét pedig leváltották. Törley Katalin a HVG-nek adott interjúban azt mondta, érzése szerint ezek a jogszerűtlen intézkedések többeket inkább megerősítettek, mint eltántorítottak. Őket pedig kirúghatják, de az összeomló, „lassan már a gyerekfelügyeletre sem alkalmas iskolarendszer itt marad a kormány nyakán”.
Február óta inkább hetente irányt vált a kormánykommunikáció, mintsem egyszer az empátia jelét mutassa: a háború semmi másról nem szól, mint arról, hogy nekünk, magyaroknak jó legyen, no meg Putyin se üsse meg nagyon a bokáját. Az illiberális kormánykommunikáció lényege, hogy semmiféle emberséget ne tanúsítson szavazótáboron kívül, most úgy tűnik, ez szankciódémonban, migránsozásban és dollárbaloldalban merül ki. A társadalom viszont mindenképp csapdába került: ha Orbán jó lovakra tett Putyin és Trump személyében, rettenetes jövő vár a demokráciára, ha viszont tévedett, akkor is rajtunk csattan a háború és a megélhetési válság.
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
