Izraeli tudósok és biztonságtechnikai szakemberek fejlesztettek ki egy úgynevezett bioszkennert, elsősorban a repülőgépeken, repülőtereken elterjedt terrorcselekmények és az utazó kábítószerfutárok leleplezése érdekében. A megoldás pedig az egerek képességeiben rejlik. Mi pedig maradhatunk ruhában.
Demonstrációs célból készült ugyan, de valós veszélyre figyelmeztet az az alkalmazás, amely akár élő beszédből, vagy a telebankoknál használt telefonos menün keresztül is képes ellopni bankkártyánk adatait.
Még a rossz gazdasági helyzetnél is jobban tartanak attól az amerikaiak, hogy illetéktelenek hozzáférjenek online adataikhoz. A friss felmérés szerint az oroszok és japánok is a vezető félelmeik közé sorolják online biztonságuk elvesztését.
Zenés, táncos rendezvényt ezentúl csak előzetes engedéllyel lehet tartani, amit az illetékes jegyzőnek kell kiadnia. A tervek szerint előírnák azt is, hogy 300 fő feletti rendezvényekhez biztonsági tervet kell készíteni.
Az online bűnözők számára már nem a Windows operációs rendszert futtató számítógépek jelentik az elsődleges célpontot, hanem az okostelefonok és a táblagépek – derül ki a Cisco által múlt héten kiadott biztonsági felmérés eredményeiből.
Az egyik vírusirtó cég szakértői arra figyelmeztetnek, hogy január elején egy új módszert alkalmazó kártevő jelent meg a közösségi oldalon, amellyel az internetes csalók pénzhez szeretnének jutni.
Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart – ez a rövid és frappáns eredetije a CAPTCHA betűszónak. Néha azonban ezek a kis ellenőrzőkódok megőrülnek, és érdekes eseteket produkálnak.
Óriási felháborodást váltott ki az Egyesült Államok számos repülőterén alkalmazott biztonsági testszkennerek helyett, vagy mellett alkalmazott „továbbfejlesztett motozásos” eljárás, melynek során az intim testrészeket is átvizsgálják a Közlekedésbiztonsági Ügyönkség (TSA) munkatársai. November 24-re tiltakozó demonstrációt hirdettek az interneten, a megmozdulásokhoz számos pilóta és légiutas-kísérő is csatlakozott.
Egy közelmúltban befejezett kutatás szerint kritikus biztonsági rések tátonganak olyan online szolgáltatásokban, mint a Twitter mikroblog, a Facebook közösségi oldal, a Flickr képegosztó, vagy a Hotmail ingyenes levelezőrendszer.
Az ADAC német autóklub legutóbbi alagút tesztjében 13 európai országot vizsgált. Az eredmény egyrészről igen pozitív: az alagutak üzemeltetői a legutóbbi vizsgálat óta jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy az építmények minél biztonságosabbak legyenek. Másrészről viszont kiderült, hogy a tökéletesen biztonságos alagútakra még jó darabig várni kell.
A Kerékagy blogon olvasható, hogy egy divatérzékeny kerékpáros légzsákot dobnak piacra svéd dizájnerek.
Az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel foglalkozó szakemberek véleménye csaknem teljesen egybehangzó: a személyiségi jogi problémák megoldása főként a szolgáltatásokat nyújtó cégek kezében van. A felhasználót ugyan lehet és kell is tanítani, de bizonyos szint után felesleges. Egy etikus hacker szerint olyan világ felé tartunk, ahol már születésünk előtt elkezdenek spammel bombázni a cégek, adattestünk pedig halálunk után is tovább él.
Kávézókban, repülőtereken gyakori a laptopon internetező diákok, menedzserek látványa, főleg az előbbiek előszeretettel használják a védelem nélküli, vagy éppen nyilvános vezeték nélküli hálózatokat. Ezt használják ki a hackerek, ugyanis a felhasználókat így egy egyszerű trükkel rá lehet venni, hogy önként szolgáltassák ki adataikat.
Szeretnénk egy állományt úgy elküldeni levélben, hogy ahhoz csak a címzett férjen hozzá akkor is, ha „rossz kezekbe” kerül? Nos, az alábbi, ingyenes programmal ez könnyedén megoldható.
Egyre több ember zsebében ott lapulnak, ám sokan még mindig „csak” telefonként tekintenek rájuk. Pedig a ma már az alsóbb árkategóriákban is előforduló okostelefonok felhasználóinak jóval nagyobb körültekintésre van szüksége, mint néhány évvel ezelőtt. De igaz ez mindenféle mobileszközre, a néhány ezer forintért megvásárolható USB-kulcsokig bezárólag. Az Informatikai Biztonság Napján szakértőkkel beszélgettünk.
Fontos-e felügyelnünk gyermekeink internetes tevékenységét? Bár a magyarok többsége szerint a kérdésre igen a válasz, a gyakorlatban leginkább csak a 30 és 40 év közötti szülők fordítanak energiát az online ellenőrzésre. A magyar szülők nem szívesen kémkednek gyermekeik után, ehelyett a meggyőzésben hisznek, és leginkább csemetéik egészségét féltik a sok számítógépezés okozta károsodásoktól. A Barátikör közösségi oldal legfrissebb felmérése a szülői felügyeletről kérdezte a magyar lakosságot.
Ötezer eurós fizetés és jutalék részmunkaidős otthoni munkáért - ezt ígéri az a kéretlen üzenet, amelyet az informatikai biztonság hazai specialistájának szakértői emeltek ki a hasonló levelek özönéből. Hihetetlennek hangzik? És ha mégis igaz? Mit veszíthetünk, ha válaszolunk?
Az Antivírus blog versenyének résztvevői tucatnyi hamis iWiW és Facebook adatlapot buktattak le. Akad közöttük olyan, melyet több mint 36 ezren jelöltek vissza, ismert politikusokat és közéleti személyiségeket is beleértve.
Mennyi idő alatt törik fel a jelszavát? A válasz sok mindentől függ, de egy weboldal segítségével megtudhatjuk, hogy a választott jelszavunk megfejtésével mennyi idő alatt végez egy átlagos PC.
A Card 2.0 nevű eszköz félig bankkártya, félig futurisztikus készülék, amely a maximális biztonságra törekedve védi a felhasználó adatait, s akár egyszerre több bankszámlával is használható.
