A nagy elhatározások teljesítéséhez néha kis lépéseken keresztül vezet az út. Az ÉN-könyv szerzői - agykutató, tanácsadó, fitneszszakértő és sztárséf - segítségével abban próbálnak segíteni, hogy életünk apró tettek révén boldogabb legyen.
Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
Aligha van, aki vitatja, hogy egyre nehezebb egyszerre helyt állni otthon és a munkahelyen: a legtöbb munkavállaló vagy hullafáradtan esik haza a munkából, vagy hazaviszi a munkát, otthon pedig soha nincsen jelen. Pedig ha felborul az egyensúly, az hosszú távon súlyos problémákhoz vezethet. Miért becsüljük alá a túl sok munka, a rossz munkahelyi hangulat káros hatásait? És mi történik, ha hazavisszük a stresszt?
Mi jut eszébe elsőként Finnországról? Ideje, hogy mostantól a szaunázás, a Mikulás, a rénszarvasok és a magas színvonalú oktatás mellett a sisu fogalma is beugorjon. A sisu köré épülő filozófia és életmód segít átlendíteni magunkat a nehéz helyzeteken, elviselhetővé, sőt örömtelivé teheti a kényelmetlen szituációkat, és olyan elképesztő teljesítményekre ösztönözhet, mint a téli úszás a 2 fokos Balti-tengerben vagy egy 2400 kilométeres ultramaraton. Tanuljunk a finnektől!
Van a fokozott külső-belső elvárásnak egy olyan szintje, amely összeroppantja az embert. És miközben a kor, amelyben élünk, mind nagyobb teljesítményt követel, egyre többen küzdenek kiégéssel. A csapda az, hogy gyakran éppen azokat a hivatásuk iránt elkötelezett embereket sújtja, akik a legnehezebben vagy a legkésőbb ismerik fel, hogy kiégtek. Az ilyen emberek ugyanis nem nagyon tudnak úgy gondolni magukra, mint akik "megtörhetőek", ezért csak küzdenek tovább a fokozódó nyomással, hiszen "meg tudják csinálni". A kiégés szerencsére megelőzhető, illetve kezelhető állapot, amennyiben tudatosítjuk, hogy létező veszélyként leselkedik ránk.
Nem nehezedik rájuk az elvárás, hogy legyenek jók.
Nem könyvből akarják tanítani a boldogságra való képesség fejlesztését. A Boldogságórák kidolgozóinak válaszcikke.
Egyre több óvodában és iskolában vezetik be a boldogságórákat. Ez nem vicc, ez a valóság. Ezek a büdös kölkök ugyanis még boldogok sem tudnak lenni, erre is tanítani kell őket.
Arról, hogy miként fest az anyagi helyzet és a lélek állapotának összefüggése, egy nemzetközi vizsgálat számolt be.
A szerelem és a pénz egyensúlyát nem könnyű megteremteni egy párkapcsolatban. Egy amerikai pénzügyi weboldal nyolc olyan tipikus hibát gyűjtött össze, amelyek akár a kapcsolat felbomlását is eredményezhetik. Soroljuk.
Albert Einstein a boldogságról, kézzel írt rövid eszmefuttatása a nagyjából 415 millió forintot jelentő 1,56 millió dollárért kelt el kedden egy jeruzsálemi árverésen – jelentette be a jeruzsálemi Winner's aukciósház. A legnagyobb elméleti fizikus, aki sok jelenségről oldalakat írt tele képletekkel, úgy gondolta, a boldogság titka kettő mondatban összefoglalható.
A boldogságkutatók egyetértenek abban, hogy a külső tényezők csak tíz százalékban befolyásolják a hosszú távú boldogságot. Az összes többit az határozza meg, ahogyan az agyunk a külső tényezőket, azaz a világot feldolgozza.
Legalábbis meg lehet venni rajta azt az extra időt, amitől boldogabbak lehetünk.
Milyen értékek fontosak egy férfi életében? Mi tesz boldoggá egy pasit? Mik számára a legfontosabb pillanatok? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel 18-59 év közötti férfiaknak egy kutatásban.
Tudományosan bizonyított, hogy boldogabb az életünk, ha rendszeresen leírjuk, miért vagyunk hálásak – ezt teszi könnyűvé és helyezi szép környezetbe egy Chrome-bővítmény.
Fizikai és a mentális egészségünk nem ajándékba kapott és örökké tartó ajándék, saját magunknak is sokat kell tennünk azért, hogy jóllétünk, elégedettségre és boldogságra való képességünk szinte a körülményeinktől függetlenül növekedjen. Márton-Koczó Ildikó tréner, coach 5 tippje.
