Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Háromszor annyi szén-dioxidot nyelnek le zöldellő erdői, mint amennyit az ország a légtérbe bocsát. Bhután a világ egyetlen országa, ahol a károsanyag-kibocsátás végső mérlege negatív. Ehhez persze természeti adottságok is kellenek, no meg egy nagyon tudatos környezetkímélő állami gazdaságpolitika. A bhutáni alkotmány szerint az ország területének minimum hatvan százalékát zöld erdőknek kell borítaniuk. További szabályokkal korlátozták a mezőgazdasági termőterület növelését, vagyis a természetes élőhelyek pusztítását és az egyébként nagyon jövedelmezőnek ígérkező fakivágást is.
Bhután rájött, hogy a tömeges turizmus, bár rövid távon bevételeket hoz, hosszú távon környezetpusztító. Ezért az idegenforgalmi csúcsszezonban csak napi minimum 250 dolláros költést vállaló turistákat fogad az ország. És ennek az intézkedéseknek hála, nem árasztják el Bhutánt a kispénzű, „fapados turisták”. De a bhutáni kormány környezetvédelmi felelőse azt mondta az AFP-nek, hogy országa, még a tudatos intézkedések ellenére is, megszenvedi a klímaváltozást, amit az óriási szomszédok, Kína és India mérsékelten környezetbarát energiapolitikája okoz.
Korábban még nyáron sem volt 30 fok, most viszont kánikulában élünk – mondta az illetékes. A rizs az eredetei bhutáni agrárkultúrában nem volt jelen, de a klímaváltozás hatására egyre több a rizsföld. Bhután igyekszik a vízi energiára építeni a jövőt. Már most is a bhutáni export egyharmadát az Indiába irányuló áramkivitel teszi ki, ez az egész GDP 8 százaléka. De további erőművek létesítésén dolgoznak. És ebben is innovatív módon környezetvédők: nem építenek hatalmas gátakat, amelyek tönkre teszik a folyók élővilágát, hanem a vizek természetes áramlásából nyerik az energiát, és ezzel is hozzájárulnak a környezet védelméhez.
Bhután a legendás boldogságindex alapján lett a világ egyik legismertebb és legirigyeltebb országa: itt kevés a milliomos, ha egyáltalán van, nincsenek nagy plázák, de az emberek kiegyensúlyozottak és elégedettek, nem kis részben annak köszönhetően, hogy harmóniában élnek a környezetükkel, és azt nem rombolják. Ez a modell persze nem exportálható a nyugati világ nagy metropoliszaiba, de azért a tanulságok érdekesek, és érdemes odafigyelni e kis himalájai ország egyedi teljesítményeire. (via AFP)
