Felnőttként a legtöbb ember boldog akar lenni, lehetőleg azonnal és örökké. Mégis egyre többen boldogtalanok, miközben hatalmas erőfeszítéseket tesznek vélt boldogságukért: pénzt és célokat kergetve beáldozzák minden idejüket, családi és baráti kapcsolataikat. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Egy felmérésből kiderül, hogy az olaszok és a franciák mellett a Puerto Ricó-iak, sőt a magyarok is kifejezetten elégedettek a mindennapi étkezésükkel, szemben az angolokkal.
Német és svájci kutatók arra keresték a választ, igaz-e az elterjedt feltevés, hogy fiatal- és időskorban vagyunk a legboldogabbak, középkorúként viszont a boldogtalanság és az elégedetlenség dominál.
A magyar-amerikai pszichológus, író és professzor, Csíkszentmihályi Mihály előtt tiszteleg ma a világ több országában is a kereső főoldalán a Google.
A Nem Szentírás! című kötetben Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László teológus, mentálhigiénés szakember bibliai történetek kapcsán beszélget rezilienciáról, hatalomról és félelemről, megbocsátásról, szabad akaratról, függőségről, örömről, boldogságról, igazságról és valóságról. Részlet a kiadványból.
A megbízható demokrácia mellett tucatnyi egyéb tényező javíthatja az élettel való elégedettséget – állítják a skandinávok nagy boldogságát kimutató kutatók. De mit üzen a bevándorlók aránya, az „elveszett pénztárca" teszt, számítanak-e a gének, és mi olvasható ki az öngyilkossági statisztikákból?
Tíz ponttal nőtt a boldogságindex a világon azóta, hogy beütött a covid, idén is folytatódott a javulás. De Magyarország jelentősen elmarad az átlagtól.
Mit tudnak a finnek az életről, ami miatt folyamatosan az élen végeznek a boldogságfelmérésekben? Frank Martela, a népszerű finn pszichológus elemzése és tanácsai.
Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
Mindenki örülne annak, ha több pénzt kapna, de jobb lesz-e hosszú távon az élet a vagyonosodástól? Elégedettebbek-e a gazdagok az életükkel, mint a középosztálybeliek? Mennyi pluszmunkát éri meg bevállalni a nagyobb fizetésért úgy, hogy ne menjünk tönkre? És ha valaki már milliomos, boldogabbá válik-e, ha multimilliomos lesz belőle?
A világ néhány évvel ezelőtt lett rajongója a dán életérzésnek, amely a maga egyszerűségében kecsegtetett a boldogság elérésével. A hygge tökéletes életfilozófia nem csak a sötét téli estékre, hanem a turbulens időkre is. Ideje hát elővenni kicsit.
Úgy tűnik, a mélyebb okokról nem igazán esett szó ebben az amerikai kutatásban.
