Kamaszlányként, a nyolcvanas évek közepén azonnal átsiettem a lakás másik végébe, ha meghallottam, hogy édesanyám Máté Péter sorait dúdolja: „Most örülj, hogy van, ki vár, és a két karjába zár…” Aztán teltek-múltak az évek (azok, amikor az ember még adottnak látja a kapcsolatait), és ha Máté Pétert teljes mélységében nem is, de anyámat lassan elkezdtem megérteni.
Van egy indián közmondás, amit a környezetvédelem témájában szoktak idézni, valahogy így: ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.
Lefordíthatjuk a kapcsolatok világára is: ha szakítottál mindenkivel, aki néha fáraszt, ha eltávolodtál azoktól, akikkel kapcsolatban úgy érzed, hogy többnyire nincsenek a hasznodra, ha elutasítod azokat, akiket nem mindig találsz szórakoztatónak, ha kerülöd a társaságát annak, akivel nem egyezik az ízlésetek, rádöbbensz majd, hogy elmagányosodtál.
Egy másik szólással: senki sem mondta még a halálos ágyán, hogy „bárcsak több időt töltöttem volna az irodában”. Talán azt sem, hogy „bárcsak kevesebbet találkoztam volna azokkal, akiket szeretek”.
Én vagy mi
A görögországi, máskülönben gyönyörű Ikaria szigetéről – ahol az átlagosnál jóval többen érik meg a magas életkort – mondják, hogy nemigen használják az én, sokkal inkább a mi szót. Sokat vannak együtt, a szabadidejük nagy részét közösen és jó hangulatban töltik, több tucat ünnepük van egy évben. Banálisnak tűnhet a fogalmazás: minél jobbak a kapcsolataink, annál boldogabbak vagyunk. A közhelyes megállapítást azonban komoly tudományos eredmények is alátámasztják.
Robert Waldinger, a Harvard Egyetem pszichiáterprofesszora arra jutott kutatócsapatával az 1938-ban kezdődött, több évtizeden át tartó, és sok száz emberre kiterjedő vizsgálat eredményeit vizsgálva, hogy a boldogságunkat és az egészségünket, sőt a jólétünket is leginkább a kapcsolataink minősége határozza meg, befolyásolja (és nem a pénz, és nem a hírnév – jóllehet, összefüggés kétségtelenül van).
Nemcsak a vizsgálat alanyainak életeseményeit jegyezték fel és elemezték a kutatók, hanem rendszeresen végeztek rajtuk orvosi vizsgálatokat is. Így az is kiderült, hogy a memória állapotának karbantartásában is szerepet játszhatnak a viszonyaink.
Boldogságértékünk
Ehhez azonban arra is szükség van, hogy mi magunk is fordítsunk gondot, figyelmet kapcsolataink karbantartására, ápolására. Mert nem a számuktól, hanem az általuk képviselt, megjelenített biztonságtól függ a fenti boldogságérték.
Ahogy a legendás kérdés szól (az amerikai Martin Seligmannek, a pozitív pszichológia kiemelkedő alakjának tulajdonítják): van-e olyan ember a környezetedben, akit felhívhatsz akár hajnali négykor is a problémáiddal? Elvileg az erre adott válasz alapján jósolni lehet a boldogságunk mértékére, de semmi ok az izgalomra: már egyetlen ilyen ember is sokat jelent az érzelmi támogatásban.
Egészségvédő faktor
A jó viszony egészségvédő faktor is egyben. A biztonságos, mély és őszinte kapcsolatok, amelyek társas támogatást jelentenek a mindennapokban, vagy akár a rendkívüli helyzetekben – szemben például egy alkalmi románccal –, csökkentik az érzelmi fájdalmainkat is, és nyugtatólag is hatnak ránk.
A kutatók azt mondják, a legközelebbi kapcsolatainkra kell a legtöbb figyelmet fordítani. Megosztva egymással a gondolatainkat, az érzelmeinket, tervezve közös tevékenységeket, időtöltéseket, figyelve, segítve egymást, forrásokat kínálva egymás számára: ilyen forrás lehet az öröm, a lelkierő, az elégedettség, a bátorság, a motiváció, az önbecsülés, a pihenés. Ezek a „jószágok” túrán, nyaraláskor, sütögetéskor, vagy akár szerető ölelésben is megjelenhetnek.
Olvassa tovább Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, amelyben az élet értelmével foglalkozunk. Megjelent a legújabb HVG Extra Pszichológia Plusz különszám is: ebben az érzelmi intelligencia témáját járjuk körül.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
