Élhetünk fenntarthatóan lemondás nélkül? Van értelme egyáltalán tenni a környezetbarátabb hétköznapokért a szennyező nagyvállalatok és tétlen kormányok mellett? Többek között ezekről is kérdeztük a zCast adásában Dr. Lelkes Orsolyát magyarul most megjelent könyve, a Fenntartható hedonizmus nyomán.
Hollandia lakói a legboldogabbak.
Bár több kutatás is alátámasztotta, hogy a világjárvány miatti kényszerű bezárkózás rossz hatással van a fiatalok mentális egészségére, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói árnyalták a képet.
Magyarország az 51. helyet foglalja el az aktuális boldogságlistán.
„Mindenki megvan” – gyakran kapjuk ezt a kétszavas választ a kutyafuttában történő találkozások alkalmával feltett, sablonos „Hogy vagytok?” kérdésre. Ha azonban ez családi körben hangzik el, biztosak lehetünk abban, hogy a valódi odafigyelés hiánya miatt meglazult a tagok közötti láthatatlan kötelék.
„A pénz nem boldogít” – tartja a mondás, ám úgy tűnik, ez a megállapítás nem egészen fedi a valóságot. Úgy is mondhatnánk: szöges ellentétben áll azzal.
A teljes élet nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk, kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Részlet a Mi, együtt című könyvből.
Az életkörülmények vagy anyagiak számítanak a legkevésbé a tartós boldogság eléréséhez – derült ki a HVG Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetéséből. Ha igazán boldogok akarunk lenni, azt a genetika mellett nagy részben befolyásolhatják tudatos döntéseink is.
Ha nem a növekedés lenne a legfontosabb célja a gazdaságpolitikának, akkor mi lehet a fontosabb? Van-e esély a túlfogyasztás visszafogására, vagy ez a környezetvédők és a baloldali álmodozók beteljesületlen vágya marad? Egyáltalán, mi a közgazdaságtani alapja annak az ötletnek, hogy a folyamatos növekedés és még több fogyasztás helyett más célokat keressünk? Ennek a hátterét mutatjuk be a gazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.
Immár bizonyított tény, hogy a hála gyakorlására kifejlesztett feladatok elégedetté tesznek. Nem mindegy azonban, mikor és mennyire vagyunk hálásak.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban boldogságfokozó gyakorlatokat sajátíthatunk el a pozitív pszichológia szakértőjétől.
A karácsonyi időszak sokak számára a kötelező boldogságról, a tökéletesség hajszolásáról és így gyakran a stresszről szól, pedig az egyéni hozzáállásunk fejlesztésével sokat tehetünk önmagunk és a környezetünk boldogságáért. Nagy Henriett klinikai szakpszichológust, egyetemi docenst kérdeztük a megoldási lehetőségekről és új, Boldogságnapló című könyvéről.
A jól kitűzött életcélok boldogabb jövőt hoznak. De hogyan működik ez?
Amikor azon gondolkodunk, hogyan tervezzük meg az életünket, a boldogsággal szemben nem sok minden élvez elsőbbséget. Ha azonban nem vagyunk óvatosak,a boldogságra törekvés a boldogtalanságunk receptjévé válhat - figyelmeztet Adam Grant pszichológus. Könyvrészlet.
Erre következtethetünk legalábbis abból, hogy a Facebookon megfuttatott nyári olvasmánylistáján szerepel az Egy év a világ legboldogabb országában című könyv. A cím nem árul zsákbamacskát: a szerző a Dániában töltött egy évének a tapasztalatait írja meg egy roppant szórakoztató és tanulságos könyvben. De mit tudhatnak a dánok, amit még a miniszterelnök is tudni akar?
A dánok egyszerűen boldognak születtek, vagy tudnak valamit, amit a többiek nem? - teszi fel a kérdést Helen Russell brit írónő. Meglátása szerint a dánok csinálnak néhány olyan dolgot, amit a világ bármely pontján át lehet venni. Részlet az Egy év a világ legboldogabb országában című könyvből.
Meglepő lehet, ha a tinédzserkorunkat hasonlítjuk össze az életközéppel.
Hogyan befolyásolhatják a boldogsággal kapcsolatos beidegződéseinket és elvárásainkat a családi minták és a környezet?
Meglepő módon boldogságunk szempontjából.
