Találtak egy idegen bolygót, amelynek nem is lenne szabad léteznie
A Baekdu nevű csillaghoz olyan közel kering egy Jupiternél jóval nagyobb bolygó, hogy valójában a csillagnak már el kellett volna nyelnie őt. Ez valamiért mégsem történt meg.
A Baekdu nevű csillaghoz olyan közel kering egy Jupiternél jóval nagyobb bolygó, hogy valójában a csillagnak már el kellett volna nyelnie őt. Ez valamiért mégsem történt meg.
Az amerikai légierőnél egykoron úgy gondolták, ha a szovjet atomtámadást megfelelő módon reagálják le, akkor egy pillanatra megállíthatják a Föld forgását. Ez finoman szólva sem lett volna túl jó ötlet.
A Mars és a Vénusz is különleges helyzetbe kerül június 1-jén este, és néhány napig így láthatjuk majd őket.
Az amerikai Massachusettsi Műszaki Intézet kutatói egy 12 000 fényévre lévő csillag felragyogására lettek figyelmesek. Kiderült, nem a szokásos kitörésről van szó.
A NASA InSight szondája két olyan szeizmikus eseményt is rögzített, ami segített kiszámolni, mekkora lehet a bolygó magja, és azt is, hogy milyen lehet az összetétele.
Bill Nelson, a NASA vezetője pluszforrásokat kért az amerikai költségvetésből, hogy időben el tudjon indulni a marsi életről esetlegesen bizonyítékkal szolgáló minták hazahozatala.
Hamarosan egymás után sorakozik majd az égbolton a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz, az Uránusz, a Hold és a Mars. A látványt a Hold látszólagos fénye sem fogja elrontani.
Az AIM nevű űrszondát még 2007-ben állította pályára a Föld körül a NASA, azóta figyelte a bolygó légkörét. A működését eredetileg 2 évre tervezték.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint február 22-én a vékony holdsarlót a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre.
A HR 8799 jelű csillag a Földtől nagyjából 133 fényévre található, körülötte pedig több bolygó is kering. A keringésüket 12 éven át figyelték meg.
A Pekingi Egyetem kutatói a földrengések szeizmikus hullámait elemezve arra jutottak, hogy a Föld belső magja már nem abba az irányba forog, mint az elmúlt néhány évtizedben.
Vasárnap a Vénusz és a Szaturnusz együttállása, hétfőtől pedig a Naprendszer többi bolygója miatt lesz érdemes kémlelni az eget.
Minden idők egyik legdrágább csillagászati berendezését tavaly karácsonykor indították el, hogy egy, a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő „parkolópályához”, az L2 Lagrange-ponthoz navigálva tudományos kutatómunkát végezzen. A James Webb űrteleszkóp legszebb és legérdekesebb képei közül válogattunk, melyeknek köszönhetően más szemmel nézhetünk a világegyetemre, mint eddig.
A Naprendszerben végbemenő folyamatoknak köszönhetően egy négy fázisból álló folyamaton keresztül jött létre az az anyag, amit ma vízként ismerünk.
Montreali csillagászok két olyan, Naprendszerünkhöz relatíve közel található exobolygót fedeztek fel, melyek felénk ismeretlen formában hordoznak szokatlan mennyiségű vízréteget.
A kutatók a Ryugu aszteroida kémiai elemzését elvégezve arra jutottak, hogy a Föld tömegének jelentős részét olyan objektumok alkothatják, mint amilyen a Ryugu is.
Az eddigi legfiatalabb olyan gázóriást találták meg a csillagászok, ami kétféle módon is képződhetett.
Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal az égbolton. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek.
Az amerikai SETI-program tudósai szerint nem véletlenül lóg ki annyira a tájból az a fánk alakú szikla, amit nemrég talált meg a Perseverance.
Nem mindegy, hogy az ózon a légkör melyik részében található. Például nagyjából 50 km-es magasságban jótékony, ugyanis kiszűri a Nap káros sugarait. De mi történne, ha eltűnne? Ennek járt utána két kutató.