Találtak egy bolygót a tudósok, ami megmutatja, mi lesz a Naprendszer sorsa
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A tudósok több olyan vörös törpe csillagot is találtak, amelyek valószínűleg csak akkor bocsáthatnának ki rádiójelet, ha egy bolygó zavarja meg a mágneses mezőjüket.
A Földtől nagyjából 1300 fényévnyire található a GW Orionis csillagrendszer, amiben három csillag kering egymás körül. És a jelek szerint egy-két bolygó is lehet ott.
A kutatók szerint a kettős csillagrendszereknél magyarázatot adhat a bolygók bekebelezése arra, miért különböznek egymástól az égitestek.
A tudósok összesen öt bolygót fedeztek fel a Földtől 35 fényévnyire lévő L 98-59 csillag körül. Többnek a felszínén víz lehet.
A kutatók szerint a globális klímavészhelyzet már nem fenyeget, hanem itt van: a tikkasztó hőhullámok, az áradások, ciklonok és tűzvészek mind ennek a jelenségnek a számlájára írhatók.
A WASP-127 b több mint 500 fényévre van a Földtől. De nem a távolság miatt nem lehet megvenni.
A kutatók 40 éve találgatják, mi okozza a Jupiteren a rendszeres, félóránként bekövetkező felvillanásokat.
Az Európai Űrügynökség szerint a Föld és a Vénusz összetételében nagyon hasonlít egymásra, mégis teljesen más lett a sorsuk. A kutatók a miértre keresnék a választ.
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
Elképzelhető, hogy kutatók egy ismeretlen új bolygóra bukkantak egy közeli csillagnál.
Egy új elmélet szerint a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
Ha van olyan planéta, ahova soha nem akarhat eljutni az ember, az a K2-141b. Az égitesten pokoli körülmények uralkodnak.
A tudósok régóta keresik a választ arra a kérdésre, létezik-e még egy olyan planéta a világegyetemben, mint a Föld. A legfrissebb kutatásokban olyanokra bukkantak, melyeken – papíron – akár jobb életünk is lehetne.
Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A planéta az M51-ULS-1b nevet kaphatja.
Az LTT 9779 b exobolygó a tulajdonságai miatt még a világ legjobb tudósainak is feladja a leckét.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
Mintha bolygókat látna az ember, olyan hatása van Kiss Krisztina képeinek. Ezek azonban buborékok.
Érdemes volt megmutatni a NASA adathalmazát a Warwicki Egyetem algoritmusának. A program ezek alapján bukkant ugyanis olyan bolygókra, melyek létezéséről az űrhivatal sem tudott.