Mágneses mezővel rendelkező bolygót találtak a tudósok, és ez igen fontos felfedezés
A kutatók a Földtől 123 fényévnyire lévő HAT-P-11b bolygót figyelték meg, és a Hubble adatai alapján úgy tűnik, mágneses mezővel rendelkezik.
A kutatók a Földtől 123 fényévnyire lévő HAT-P-11b bolygót figyelték meg, és a Hubble adatai alapján úgy tűnik, mágneses mezővel rendelkezik.
Az első irányított repülést már hetekkel korábban végrehajtották egy idegen bolygón. Most következhetne az, amikor már egy egész rajt indít útnak az ember – például a Titánon.
Bár az amerikai űrkutatási hivatalnál a munka komoly, tudományos alapokon folyik, néha azért álmodozni is kell. A NASA Goddard Űrközpontja egy science fiction mozik hangulatát idéző, rövid videóban villantja fel, milyen kalandokban lehet majd része az emberiségnek.
A kutatóknak egy újonnan felfedezett exobolygó mutatta meg, mi történik a Naprendszerrel nagyjából 5 milliárd év múlva.
A tudósok több olyan vörös törpe csillagot is találtak, amelyek valószínűleg csak akkor bocsáthatnának ki rádiójelet, ha egy bolygó zavarja meg a mágneses mezőjüket.
A tudósok összesen öt bolygót fedeztek fel a Földtől 35 fényévnyire lévő L 98-59 csillag körül. Többnek a felszínén víz lehet.
A kutatók szerint a globális klímavészhelyzet már nem fenyeget, hanem itt van: a tikkasztó hőhullámok, az áradások, ciklonok és tűzvészek mind ennek a jelenségnek a számlájára írhatók.
A WASP-127 b több mint 500 fényévre van a Földtől. De nem a távolság miatt nem lehet megvenni.
A kutatók 40 éve találgatják, mi okozza a Jupiteren a rendszeres, félóránként bekövetkező felvillanásokat.
Az Európai Űrügynökség szerint a Föld és a Vénusz összetételében nagyon hasonlít egymásra, mégis teljesen más lett a sorsuk. A kutatók a miértre keresnék a választ.
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét.
A Gliese 486 b exobolygót a szuperföldek kategóriájába sorolták, a felszíni hőmérséklete 430 Celsius-fok körül lehet.
Elképzelhető, hogy kutatók egy ismeretlen új bolygóra bukkantak egy közeli csillagnál.
Egy új elmélet szerint a belső kőzetbolygók mintegy félmillió évvel korábban jöttek létre, mint a gáz- és jégóriások.
Könnyen lehet, hogy a kilencedik bolygó néven emlegetett égitest létezésére sikerült újabb bizonyítékot találniuk a tudósoknak.
Ha van olyan planéta, ahova soha nem akarhat eljutni az ember, az a K2-141b. Az égitesten pokoli körülmények uralkodnak.
A Mars Valles Marineris nevű kanyonrendszerében tetemes mennyiségű víz rejtőzik a kutatók szerint. A felfedezést óriási mérföldkőnek nevezik a szakértők.
A GJ 367b az eddigi legkisebb olyan exobolygó, amit rendkívül részletes képet kaptak a tudósok.
A Földtől nagyjából 1300 fényévnyire található a GW Orionis csillagrendszer, amiben három csillag kering egymás körül. És a jelek szerint egy-két bolygó is lehet ott.
A kutatók szerint a kettős csillagrendszereknél magyarázatot adhat a bolygók bekebelezése arra, miért különböznek egymástól az égitestek.