Gyorsan terjeszkedik a Borháló
Újabb három Borháló-üzlet nyílik, s ezzel kilencre nő a nem egészen fél éve indult borkereskedő franchise üzleteinek száma.
Újabb három Borháló-üzlet nyílik, s ezzel kilencre nő a nem egészen fél éve indult borkereskedő franchise üzleteinek száma.
Egy szerény összeg fejében most már bárki megízlelheti B.B. King kedvenc szőlőlevét.
Az idén mintegy 29 millió euró - mintegy 8,5 milliárd forint - támogatás érkezik a magyar szőlő- és borágazatba - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.
Nem biztos, hogy százmilliós uniós támogatásokkal kellett volna finanszírozni a hazai borászatokat, a pénznek jobb helye lett volna máshol is, ahol a források jobban szolgálták volna hazánk fejlődését.
Egy ideje tart már a vita, hogy parafa-, avagy műanyag dugóval zárják le a borospalackokat, a kérdés azonban egyelőre nem látszik eldőlni. A parafadugók iránti kereslet mindezzel együtt nem látszik csökkenni, s a gyártás is teljes gázzal folyik. Kukkantson be a kulisszák mögé!
Míg egyre több kínai vállalkozónak van a franciaországi Burgundiában vagy a kaliforniai Napa-völgyben szőlőbirtoka, addig azon kínaiaknak, akiknek nem adatik meg a lehetőség, hogy saját borászatuk legyen, azok is beszállhatnak az iparágba: részesedést vásárolhatnak egy kínai szőlőbirtok-alapban. Kína leghíresebb kosaras is a borban látja jövőjét.
Elsősorban a borászati befektetések lehetőségét tanulmányozták Heves megyében a kínai Kanton tartományból érkezett üzletemberek. Kínában jelentősen bővül a borfogyasztás, így jó eséllyel lépnének piacra a magyar vörösborok is.
A legnagyobb és a legnevesebb borászatok egyaránt felismerték, hogy az uniós pályázati pénzek nagy lehetőségeket rejtenek az ágazat számára. A borászok nyolc EU-s forrásból kaptak támogatást a földalapú kifizetésektől az ültetvényátalakításon és a gépbeszerzésen keresztül a pincerekonstrukcióig. A húsz legnyereségesebb borászat összesen 5,8 milliárd forintot nyert az idén záródó hétéves programozási ciklusban.
Hol született a Mátyás-templom? Milyen a magyar piramis? Mitől spiccesek a búvárok? Rendhagyó történelemóra – a főváros föld alatti titkait bemutató sorozatunk első része – a kőbányai tárnák sötétjében.
A 20 legnagyobb árbevételű magyar borászati vállalatból 13 nem rendelkezik saját szőlőterülettel. Saját ültetvény hiányában pedig nehéz prémium minőséget előállítani, de az ábra azt mutatja, hogy erre sokan nem is nagyon törekszenek.
Borászati és klímaszakértők szerint az éghajlatváltozás miatt átrajzolódik a szőlőtermő vidékek világtérképe: újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik.
A sztárok szeretik a bort. Nemcsak inni, csinálni is. Az Igazi Vörös volt az egyik úttörő.
Az emelkedő árak ellenére a vártnál kisebb forgalom mellett valamelyest növelte adózatlan eredményét a Tokaj Kereskedőház, a társaság a külpiacokon erősítene idén. Tolcsván elsősorban az orosz, az amerikai és a kínai fogyasztókkal itatnának többet.
Eladó a több mint másfél évszázados múltú egykoron a szovjet piacra termelő, ma Littke Pezsgőgyárként ismert pécsi üzem. Tulajdonosa, a zalai székhelyű Cezar Winery Kft. egymilliárdért hirdette meg az üzemet a márkanévvel együtt.
Jó magyar bort inni könnyebb, mint jó magyar bort termelni. Egy borász válaszokat várt.
A parlament már kedden lefolytatta az új hegyközségi törvénytervezet általános vitáját, miközben a szőlész-borászokat összefogó köztestület csak szerdán tud véleményt mondani az egyszer már elbukott tervezet javított változatáról. Azt, hogy még mindig nincs minden rendben a törvényjavaslattal, az is jelzi, hogy kedden egymást is túllicitáló kormánypárti módosítókkal szórták meg a Tiffán Zsolt fideszes képviselő által jegyzett irományt.
Toszkánai a legjobb olasz vörösbor, Friuliban pedig a legjobb fehéret palackozzák a Gambero Rosso borkalauz frissen megjelent idei kiadása szerint.
A pálinkafőzők után most a kistermelői borászatokat lepték meg azzal Matolcsy Györgyék, hogy jelentős adókedvezményt adnak a saját pezsgő előállításhoz. Komoly, újonnan megjelenő kereskedelmi mennyiséggel senki nem kalkulál, mivel a legtöbb borászatban hiányzik a pezsgőgyártáshoz szükséges szakértelem. De ha csak néhányan élnek a lehetőséggel, a nagyobb verseny lenyomhatja a minőségi pezsgő árát.
A borászatok egyre jelentősebb - sőt a válság óta szinte egyetlen - finanszírozói az integrált takarékszövetkezetek. Jó példa erre a szekszárdi borvidék, ahol több százmilliós projekteket támogat az egyik takarék.
Grőber Jenő 1912-ben írta le először a híres bikavér „receptjét”. Persze jóval korábban is készült vegyes szürettel bikavérhez hasonló vörösbor Egerben és Szekszárdon, de a tiszta forrást az egri nagybirtokos gazda hozta létre.