szerző:
Nagy Gergő - Szabó M. István

A parlament már kedden lefolytatta az új hegyközségi törvénytervezet általános vitáját, miközben a szőlész-borászokat összefogó köztestület csak szerdán tud véleményt mondani az egyszer már elbukott tervezet javított változatáról. Azt, hogy még mindig nincs minden rendben a törvényjavaslattal, az is jelzi, hogy kedden egymást is túllicitáló kormánypárti módosítókkal szórták meg a Tiffán Zsolt fideszes képviselő által jegyzett irományt.

A kudarcos kezdet után még idén elfogadhatja a parlamenti kétharmad az új hegyközségi törvényt. Tiffán Zsolt, a Fidesz-frakció "borász" tagja októberben mindenféle szakmai egyeztetés nélkül nyújtott be törvényjavaslatot a hegyközségi rendszer, vagyis a borvidékek önkormányzatainak újraszabályozására. Akcióját hatalmas ágazati felháborodás követte, a szakma szinte egyöntetűen kifogásolta a tervezet több fontos elemét is, egyebek mellett a hatósági ügyekben eljáró hegybíró kiválasztásának központosítását, egyes hegyközségek több ezer fősre duzzasztását vagy az eredetvédelem kezelését.

A felzúdulás a kormánypárti frakcióban olyan nagy volt, hogy szokatlan módon már az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában elbukott ez a verzió, Tiffán Zsolt pedig kénytelen volt átgyúrni a javaslatot, melyet szintén egyéni képviselői indítványaként november végén újra benyújtott. A parlament december közepén pedig el is fogadhatja a törvényt.

A tervezet a kritikusok szerint a változtatások ellenére a nagyobb, családi topborászatok érdekeit védi elsősorban. (Tiffánéknak is 25 hektáros családi borászata van). A borvidékek önkormányzatának országos szervezetében, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában (HNT) tartanak is attól, hogy ezek a borászatok a saját embereiket ültetik a hegyközségek élére. Mint ahogy a kedden benyújtott 16 kormánypárti módosítóból kiderül, a Fidesz–KDNP-frakciót továbbra is megosztja Tiffán kezdeményezése, és az egyes változtatási javaslatokban visszaköszönnek a HNT ellenvetései. Abban ugyanakkor látszólag nincs vita, hogy egyes hegyközségek ma tényleg nem tudnak működni a szétaprózott birtokstruktúra és a tagok érdektelensége miatt. Rendet kellene tehát rakni: a kérdés, hogy a nagy nekiveselkedésből valóban lesz-e lényegi változtatás és működőképes rendszer, vagy csak az eddigi szőlész-borász önkormányzati vezetőket cserélik le újakra.

A saját szekerét tolhatja Tiffán?

Valamelyest jobb a tervezet, mint az előző, mivel nem akarja felborítani a hegyközségek háromszintes rendszerét, és emellett a hegybíró összeférhetetlenségi szabályain is változtattak – mondta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Horváth szerint ugyanakkor még messze nem kielégítő a törvényjavaslat. A területi alapú képviseleti rendnél az összes magyarországi köztestület az 1 tag 1 szavazat elvet követi, most ez a rendszer hektáronként egy szavazatra módosulna, 10 százalékos szavazati korláttal. A HNT főtitkára szerint ez azt jelenti, hogy akár 5 nagyobb termelő meghatározhatja egy hegyközség működését. "Nem szerencsés a kistermelők kiszorítása, ezt át kellene gondolni" – hangsúlyozta Horváth.

Ha nagy a birtok, nagyobb lehet a hasítás?
©

A HNT főtitkára szerint az is problémás, hogy a köztestület véleményét a törvénytervezettel összefüggésben ki kellett volna kérni. Előzetesen egyeztettek is róla, ám visszajelzést nem kaptak. A múlt pénteken benyújtott tervezetet rendkívüli közgyűlésen vitatnák meg, de azt a szervezeti működésből következően legkorábban csak szerdán tudják megtartani, miközben a tervezet általános vitája kedden már le is zajlott. "Olyan hangulata van ennek a lépésnek, mintha a kormány nem lenne érdekelt a HNT-vel történő egyeztetésben" – emelte ki a HNT főtitkára.

Horváth arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy hegyközségnek az új tervezet szerint is legalább 500 hektárosnak kell lennie, akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy a hegyközségek összeolvasztása több költséggel jár, mint haszonnal, mivel a széttöredezett hegyközségeket viszonylag drága lehet integrálni. A HNT-t is érintő teljes, többlépcsős tisztújítást a tervezet szerint 2013. november 30-ig kell lefolytatni. Ez sem szerencsés Horváth szerint, mert a tisztújítás döntő része a szüretet megelőző időszakra esne. A HNT főtitkára szerint a terület alapú szavazati rend és a tisztújítás mögött is a Vindependent - Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület és a Pannon Bormíves Céh áll. Valójában szerinte az ismertebb családi borászatok akarnak pozícióhoz jutni.

Sietni kell a jövő évi szüret miatt

Nem fért volna bele még egy hét, mert kicsúszunk az időből. Az új rendszernek hamar fel kell állnia, hogy a jövő évi szüretre már gördülékenyen működjenek a dolgok – mondta a hvg.hu-nak Tiffán Zsolt. A törvénytervezet benyújtója szerint alaptalanok azok a félelmek, mely szerint pár gazda átvehetné egy hegyközség irányítását, mivel kevés az olyan birtoktulajdonos, akinek az adott hegyközség 10 százalékát elérő termőterülete lenne. Tiffán úgy véli, hogy hisztérikus félelemkeltés zajlik.

Hegybíró, hegyközség, hegyközségi járulék kiskáténk
A magyar hegyközségi rendszer háromszintű, az intézmény gyökerei egészen a 16. századig nyúlnak vissza, így komoly hagyományai vannak a bortermelők önszerveződésének hazánkban. Az első szint a hegyközség, mely a magyar bortermelés szerveződésének hivatalos alapegysége, köztestület, amelyet egy, vagy adott esetben több település bortermelői hoznak létre, és amely a minőségi bortermelés védelmében szabályozza és szervezi a hozzá tartozó területek termelését és kereskedelmét. A második szint a hegyközségi tanács, mely egy-egy borvidék hegyközségi tanácsait fogja egybe. A harmadik pedig országos szint, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), mely a hegyközségi tanácsok egy-egy képviselőjéből áll (jelenleg 125 hegyközség van Magyarországon 73 ezer taggal), ők választják meg a HNT tisztségviselőit is. A hegyközség tagjai alkotják a közgyűlést, amely dönt a hegyközségi járulékról is, mely a hegyközségi rendszer fenntartásának döntő részét biztosítja. Jelenleg a közgyűlésen a hegyközség tagjai választják meg a hegybírót (aki tulajdonképpen a hegyközség operatív szakmai tevékenységét végzi), a hegyközségi tanácsi küldöttet, aki képviseli a hegyközséget a második, borvidéki szinten.

A cél a fideszes képviselő szerint, hogy minden szőlőterülettel rendelkező termelő kedvezményezettje legyen a tervezetnek, a nagyobb területtel rendelkezők pedig "beleszólhassanak saját sorsuk irányításába". Tiffán a tisztújítás szükségességére vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy időnként minden magyarországi köztestületben tisztújítást kell tartani, ez alól a HNT sem kivétel.

Tiffán Zsolt

Kell a változás, de nem így

A hvg.hu-nak egy, a kérdésben közvetlenül nem érintett borászati szakértő elmondta, hogy a hegyközségek szavazati rendszerének megváltoztatása teljesen időszerű, ugyanakkor szerinte nem a 10 százalékos "sapkás" alternatíva lenne a legjobb megoldás. A szakértő szerint mindenkinek rendelkeznie kellene egy szavazattal, és emellé a termeléstől függően – hektár és hektoliter alapon – kiegészítő szavazatokat kellene adni degresszív alapon. Vagyis akinek 10 százaléknyi birtoka van, az ne dupla annyi szavazatot kapjon, mint akinek 5 százaléknyi, hanem kevesebbet, ezzel el lehetne kerülni egy-egy birtok túlsúlyát. A probléma ma Magyarországon az, hogy a nagyobb borvidékeken nem okozna problémát a sapkás rendszer, mivel a nagy számok törvénye alapján a nagyobb birtokok kiegyenlítik egymást. A kisebb borvidékeken, például a tolnain, ugyanakkor egy-két birtok is eluralhatja az adott területet, vagy pedig összeállhatnak ezek a birtoktulajdonosok a kisebbek kiszorítására. Az új rendszert szerinte először modellezni kellene, hogy milyen arányban lehetne a pluszszavazatokat biztosítani.

A teljes tisztújításra vonatkozó javaslatot a szakértő csak akkor tartaná indokoltnak, ha az egész rendszert gyökeresen megváltoztatnák. A tervezet viszont nem forgatja fel alapjaiban a viszonyokat, például a hegybíró és a HNT között megmarad egy kapcsolati rendszer. Ha teljesen függetlenedne a pozíció, és a hegybíró állami státuszt kapna, akkor valóban lenne értelme a teljes tisztújításnak – hangsúlyozta a borászati szakértő. A szakértő szerint a tervezettel az is probléma, hogy a hegyközségekből kizárja a kereskedőket, márpedig ha a hegyközség terméktanácsként is funkcionálni szeretne – márpedig úgy tűnik, hogy továbbra is megmaradna ez a feladata –, akkor ez egy komoly ellentmondás. Arra a kérdésre, hogy vajon Tiffán esetleg a saját embereit igyekszik-e a tisztújítással pozícióba hozni, a szakértő úgy válaszolt, hogy nem gondolja, hogy a fideszes képviselő például a mátrai vagy a kunsági borvidékre a saját embereit tudná beültetni. Bár az kétségtelen, hogy Villányban komoly befolyással rendelkezik.

A jövő évi szüretre fel kell állni a megújított rendszernek
©
Tokaji vélemények

"Bármi jön, jobb lesz, mint a jelenlegi helyzet. Legutóbb Tolcsván volt hegyközségi ülés, közer ezer tagnak szólt a meghívó, de csak 12-en jelentünk meg. Így semmilyen döntést nem lehet meghozni" – mondta Bacsó András, a Tokaj Oremus birtokigazgatója. A birtoknagyság alapján differenciált szavazati arányok szerinte egyszer már működőképes hegyközségi modellt tettek lehetővé Tokaj-Hegyalján. "Fel kell lapozni az 1930-as évek hegyközségi jegyzőkönyveit, és abban egy nagyon hasonló elv alapján épült szavazati rendszert találunk" – mondta a hvg.hu-nak a birtokigazgató, aki szerint a 10 százalékos szavazati "süveg" megfelelő védelmet jelenthet a nagyobb birtokok összefogása ellen.

 

Kovács Tibor, a Tokaj-Hétszőlő birtokigazgatója is hasonlóan vélekedik: "Az legfeljebb a horgászegyesületekben működik jól és eredményesen, hogy minden tagnak egy-egy szavazata van a döntések meghozatalakor, de ott mindenki egyforma tagdíjat is fizet" – mondta Kovács, aki szerint az nonszensz, hogy miközben a birtokuk után Tokajban a hegyközségi járulék 40 százalékát fizetik, csak annyi szava van a szervezetben, "mint a törpebirtokon a hobbi-szőlészkedőknek". Úgy látja, hogy a hegyközségi törvénynek azokat a tulajdonosokat kell elsősorban szolgálnia, akik a működési költségének nagy részét fizetik. "Azt kell segítenie, aki a szőlészetből, borászatból él" – hangsúlyozta Kovács, aki szerint a hegyközségi szervezetekben kulcsszerepet betöltő hegybíró státusán és kinevezési gyakorlatán módosítani kell, ha az elvárás vele kapcsolatban az, hogy a hegyközségi tevékenység ellenőre legyen. "A hegybírót a hegyközségtől a kinevezés és leválthatóság kérdésében függetleníteni kell, ellenkező esetben szigorúságot nem lehet elvárni tőlük" – tette hozzá a Tokaj-Hétszőlő birtokigazgatója.

A szakértő hangsúlyozta, hogy ismét, csakúgy, mint a visszavont tervezetben, vannak jó megoldások a javaslatban, ám jobban hozzá kellett volna nyúlni a rendszerhez. Az intézményi reformot – hegyközségek, hegybíró szerepe például – a területi reformmal együtt kellett volna végigvinni, vagyis nem egymás mellé, hanem egymás alá kellene rendelni a borvidékeket. "A rendszer finomhangolására lenne szükség" – emelte ki a szakértő.

Nem a családi borászatokra, a tömegtermelésre kellene fókuszálni

A hegyközségi törvény ugyanakkor azzal a strukturális problémával nem tud mit kezdeni, hogy a borászatok és a termelők között hatalmas ellentét feszül – mondta a hvg.hu-nak Keresztes József, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. Szerinte az alapanyagtermelők rendkívül kiszolgáltatottak az időjárásnak és a felvásárlóknak, rendkívül nehezen tudják az érdekeiket érvényesíteni a gazdaságilag megerősödött borászatokkal szemben. Bár van kezdeményezés a termelők szövetkezetbe terelésére, ugyanakkor maga a szövetkezet szó is pejoratív értelemmel bír sok termelőnél, pedig Franciaországban vagy Olaszországban például már régóta eredményesen és hatékonyan működik ez a rendszer és gazdaságilag is fel tudott zárkózni a borászatok mellé. A termelők hazai gyenge érdekérvényesítési képessége miatt azonban nálunk ez egyáltalán nem működik, a borászatok diktálnak. Ez azt eredményezi, hogy csökken a hazai termőterület, és növekszik az importbor, abból is különösen az alacsonyabb kategóriájú borok behozatala – hangsúlyozta Keresztes.

Az új hegyközségi törvény a családi birtokokat jól fogja szolgálni, nekik nagyobb mozgásteret ad, a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő erejét ugyanakkor nem növeli, és Magyarország EU-n belül elfoglalt bortermelő szerepét sem stabilizálja, mondta a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. A családi gazdaságok azért is tudtak nagyobb érdekérvényesítő képességgel fellépni a törvénytervezet megalkotásakor, mivel ők az utóbbi években komoly presztízst építettek fel, komoly marketingértékkel és gazdasági súllyal bírnak a borászataik. Ugyanakkor ha a munkahelyteremtésre szeretnénk koncentrálni, akkor a tömegtermelés is fontos szempont lenne, vagyis nemcsak a borászatok megerősítése, mivel az alapanyag-termelők tudnának igazán munkahelyeket teremteni – emelte ki Keresztes József.

Rakás módosító

A kormánypárti módosítókból kiderül, hogy a frakciószövetségen belül sincs egységes álláspont egy sor kérdésben. A legtöbb fideszes módosító a döntéshozatali renddel, valamint a hegyközségi járulékfizetés alapjául szolgáló rendszerrel kapcsolatos. Ezen kívül többen módosítanák, hogy milyen terület számíthat hegyközségnek. Így például Font Sándor (Fidesz) engedélyezné, hogy 500 hektárnál kisebb borvidéken is működjön hegyközség. Lényegében ugyanezt célozza L. Simon László, valamint Manninger Jenő (Fidesz) egy-egy módosítója, melyek megakadályoznák, hogy méretküszöb miatt a kisebb borvidékeket távolabb fekvő hegyközségi ellenőrzés alá vonják.

 

A regionális hegyközségi tanácsban Manninger Jenő (Fidesz) elképzelése szerint 500 hektáranként illetné meg 1 szavazat a küldöttet, és legfeljebb három szavazata lehet egy küldöttnek (1000 ha fölött) – az össz-szavazatok 15 százalékánál nem lehet egy kézben több. A HNT-be is a nagyságuk alapján delegálnának küldötteket az egyes borvidékek (2000 ha-ig 1 szavazat, 2000-5000 ha között 2 szavazat, afölött 3 szavazat). Font Sándor és Kerényi János közös módosítója a 10 százalékos szavazatsapkát emelné 15 százalékra, mert ellenkező esetben egyes borvidékeken (pl. Kunsági borvidék) a terület alapján számított szavazatok kétharmada is elveszne. Nyitrai Zsolt (Fidesz) kikötné azt is, hogy a hegyközségi járulék mértéke borászok esetében is legfeljebb kétszerese lehessen a szőlészek által fizetetteknek. Vannak olyan módosítók is bent a parlament előtt, melyek a HNT elnökének és alelnöke(i)nek a mandátumát szabályozza – a tagok többségét adó szőlészek védelmében.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Doku360: "Ezek a srácok filmdrogosok voltak, én is az voltam"

Doku360: "Ezek a srácok filmdrogosok voltak, én is az voltam"

A Tesla Cyberquadról sem érdemes megfeledkezni

A Tesla Cyberquadról sem érdemes megfeledkezni

Ha megkapja a telefonja ezt a funkciót, kevesebb fontos értesítésről marad majd le

Ha megkapja a telefonja ezt a funkciót, kevesebb fontos értesítésről marad majd le

Karácsony leváltja a Főkertet tíz éve vezető vezérigazgatót

Karácsony leváltja a Főkertet tíz éve vezető vezérigazgatót

8 üléssel hódít a legdrágább eladó hazai Barkas

8 üléssel hódít a legdrágább eladó hazai Barkas

Touch ID és/vagy Face ID? Mi lesz velük az iPhone 12-ben?

Touch ID és/vagy Face ID? Mi lesz velük az iPhone 12-ben?