A brit miniszterelnök gyors bukása is rávilágított arra, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból egyáltalán nem fellendüléshez vezetett, sőt, végül gazdasági válságba torkollott. Egy ír kutatócsoport ki is számolta: ki, mennyit veszített a Brexittel?
Ugyan továbbra is egyre több magyar diák tanulna külföldi egyetemen, de az olyan bonyodalmak, mint a holland lakhatási válság, egyre nehézkesebbé teszik számukra a külföldi továbbtanulást. További akadályokat gördít eléjük az energiaválság és a kapuban álló recesszió, ahogyan az eddig népszerű célországok oktatáspolitikájának piacvédő intézkedései is rontanak a helyzeten.
Nem a Nemzetközösség egyik államát keresi fel, hanem azt az országot, amely különösen fontos lesz Nagy-Britanniának a Brexit utáni kapcsolatok ápolásában.
Mára a szélsőség elfogadottá vált, így míg az ilyen pártok korábban szinte törvényszerűen a politikai paletta jobb szélén vegetáltak, addig manapság sok esetben virágoznak az EU jó néhány államában, ez a The Times szerkesztőségi véleménye. Lapszemle.
Csak minimális mértékben ellenőrizné az Európai Unió az Írországból érkező árukat – ezt javasolta Maros Sefcsovics uniós biztos, hogy visszahozza a tárgyalóasztalhoz a briteket. Liz Truss teljes mértékben tisztában van a tárgyalás tétjével, hiszen nemrég még külügyminiszter volt Őfelsége kormányában.
Hat év alatt a negyedik konzervatív brit miniszterelnökként kínlódik a Brexit utóhatásaival Liz Truss, akinek a dolgát csak nehezíti a pandémiát követő energiaválság.
Hatórás sorok a francia határon, munkaerőhiány és küszködő egészségügy: ahogy újraindult az élet, kirajzolódtak a 2021-ben életbe lépett Brexit kemény következményei. A helyzetet nem könnyíti, hogy mindeközben a brit kormány cselekvőképtelen a Boris Johnson lemondását követő utódlási harc miatt.
A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről kötött megállapodás jogilag és politikailag egyaránt igazolhatatlan megsértése az egyezményhez csatolt észak-írországi protokoll egyoldalú brit módosítása - írta vasárnap megjelent közös cikkében a német és az ír külügyminiszter.
Az Európai Unió szerint London nem teljesítette az EU egészségügyi és növényegészségügyi szabályai szerinti kötelezettségeit.
Tisztában van a Liz Truss vezette brit külügy, hogy rosszban sántikál, de Westminsterben úgy látják, elkerülhetetlen a Brexit-megállapodás csatolmányának átírása, és amúgy is csak formai kérdésekről van szó. A törvényjavaslat viszont aligha fog átmenni a parlamenten jelenlegi formájában.
Nincs, aki leszedje a termést, a britek pedig nem hajlandóak a földeken gürcölni.
Arra a kérdésre, hogy milyen módon érinti őket az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, egyikük sem válaszolt.
A britek a Brexit óta új típusú kártyát használnak, azonban egy 2020-as megállapodás értelmében a magyar egészségügyi intézményeknek azt is el kellene fogadniuk.
Liz Truss külügyminiszter hozzányúlna az északír határprotokollhoz, az EU az egységes válasszal szenved.
Magyarországot nem fenyegeti a kilépés az Európai Unióból, az euroszkeptikus narratívák ellenére még a Fidesz-táborban is egyetértés van a tagságról, Orbán Viktorral az élen. Volner János új unióellenes pártja közelébe sem érhet brit múzsájának, legfeljebb a kormánypárt lakmuszpapírja lehet.
Minimalizálná az ellenzék parlamenti jelenlétét a Németh Szilárdot Csepelen legyőző Momentumos politikus.
A brit kormányfő sajátos hasonlata egy pártkongresszuson hangzott el.
Milyen kommunikációs stratégiával lehetett meggyőzni a briteket, hogy jobb lenne nekik az Európai Unión kívül? És az amerikaiakat, hogy Donald Trumpra szavazzanak? Cikkünkben egy e kérdéssel foglalkozó esettanulmányt olvashatnak Jonah Berger marketingprofesszor Katalizátor című könyvéből.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka egy Franciaországban élő brit állampolgár ügyében javasolta, hogy ne tarthassa meg a Brexit előtt élvezett jogait. Több mint egymillió britet érinthet hátrányosan, ha a bíróság elfogadja a javaslatot.
Paul Givan alelnöke is távozik a posztjáról. A Sinn Féin előrehozott választásokat szorgalmaz.
