Nem súlyos csak ellátási gondokat okozott Nagy-Britanniában a Brexit, azaz a szigetország kiválása az EU-ból: a felmérések szerint a külföldi turisták is elfordulnak az országtól, elsősorban a német és francia vendégek száma esik aggasztó mértékben.
Közel felük pedig csalódott amiatt, hogy az ország az Unió elhagyása mellett döntött.
Szerda délután érkezett meg a brit uralkodó az első hivatalos állami látogatására Berlinbe.
Nagy a baj a budapesti székhelyű, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknál, de a magyar kormány kitart mellette; nemzeti faiskolákat akarnak létrehozni; érkeznek az eredmények a négynapos munkahét magyarországi teszteléséről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Rishi Sunak brit miniszterelnök áttörést emleget, Londonban a képviselőház melegen fogadta az Európai Unióval megkötött egyezményt, de a konzervatívok szövetségese Észak-Írországban egyelőre kivár.
Fennmarad az protokoll, amelynek alapján nem kell határellenőrzést tartani Írország és Észak-Írország között.
Váratlanul lemondott a skót első miniszteri posztról Nicola Sturgeon. Ezzel a függetlenség sürgetése háttérbe szorulhat, ami viszont segíthet Rishi Sunak brit kormányfőnek a Brexit utáni Egyesült Királyság egyben tartásában.
Az uniós pénzek arra kellenek, hogy Magyarország fejlődni is tudjon, nem egyszerűen túlélni – mondja Andor László korábbi uniós biztos, az európai szociáldemokrata think tank, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkára. Interjú.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez a befejező rész.
Nem csoda, hogy a Nemzetközi Valutaalap kizárólag az Egyesült Királyságnak jósol tartós recessziót az idei évre a G7 államok közül.
Három évvel az EU-tagságuk megszűnése után a britek többsége már úgy érzi, nem kellett volna elhagyniuk az Európai Uniót.
Kínos Brexit utóhatás: a járatokat üzemeltető cég visszafogja szolgáltatásait.
Felforgató jóslatok címmel közli évről évre a Saxo Bank prognózisát, ebben olyan forgatókönyveket vázolnak fel, amelyek – mint a cím sugallja – a piac valamilyen szegletét alapjaiban forgatják fel. Az idei a szokásosnál is borúsabbra sikerült, de néha azért felcsillan valami fény a piaci alagút végén.
Ez egy háztartásnak 210 fontos – százezer forintos – pluszkiadást jelent.
Biden amerikai és Macron francia elnök arról tárgyal Washingtonban, miképp lehetne elkerülni a kereskedelmi háborút a két óriás között. De hogy érintheti ez a briteket?
Még a kilépés mellett voksolók relatív többsége is rossznak ítéli a brit EU-tagság megszűnését.
Rishi Sunak szerint “a Brexit első eredményei már látszanak is”, ezért szó sem lehet róla, hogy svájci mintára olyan egyezményt kössenek az Európai Unióval, amely a brüsszeli szabályokon alapszik.
A Sunday Times szerint a brit kormány olyan hosszú távú terveken dolgozik, amelyek alapján Nagy-Britannia a svájci típusúhoz hasonló kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval. A legújabb felmérés szerint ugyanakkor rekordmagasságba emelkedett azoknak a briteknek az aránya, akik ma már hibás döntésnek tartják a kilépést az EU-ból.
Keir Starmer szerint működőképessé kell tenni, nem visszavonni a kilépést.
A brit miniszterelnök gyors bukása is rávilágított arra, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból egyáltalán nem fellendüléshez vezetett, sőt, végül gazdasági válságba torkollott. Egy ír kutatócsoport ki is számolta: ki, mennyit veszített a Brexittel?
