A nem angol anyanyelvű országok között a legszélesebb angol nyelvű képzési választékkal bíró Hollandia a tanítási módszerek és a képzések szempontjából is kiemelkedő, széles látókörű és sok tudomány területet felölelő kurzusokat kínál – nem véletlenül vált a magyar érettségizők körében is az egyik legnépszerűbb célponttá a külföldi továbbtanuláshoz.

Még inkább érvényes volt ez a brexit utánra, hiszen a korábban az Egyesült Királyságba vágyóknak alaposan meg kellett fontolniuk, hol találhatják meg azokat az intézményeket, ahol ugyancsak angol nyelven, hasonlóan magas színvonalon, de kedvezőbb anyagi feltételek mellett folytathatják felsőoktatási tanulmányaikat.

A megelőző tíz év tendenciózus növekedése után az Egyesült Királyságba a 2021/22-es tanévre, alapképzésre jelentkezett diákok száma drasztikusan, 59 százalékkal esett vissza, miközben Hollandia 34 százalékos bővülést mutat. A legfrissebb adatok további zuhanásról árulkodnak: a 2022/23-as tanévre mindössze 315 magyar diák jelentkezett brit egyetemi alapképzésre, ami a brexit előtti szám 30 százalékát sem éri el.

„Immár a brexit utáni átrendeződés másodlagos hatásai is jól látszanak: azok az országok, amelyek első megoldásként jöttek szóba, mint például Hollandia vagy Dánia, már nem feltétlen tudják vagy akarják kiszolgálni az Európából érkező rengeteg új diákot” – fogalmazott Lévai Balázs, a gimnazisták számára iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője az intézmény külföldi továbbtanulási trendeket bemutató sajtóeseményén.

Hollandiában például Amszterdam két legjelentősebb diákszövetsége is a holland kormány beavatkozását kérte az angolul kínált képzések számának csökkentésre érdekében, mivel az egyre problematikusabbá váló lakhatási válság hatványozottan sújtja az egyetemi városokat.

Nem biztatóbb a helyzet Dániában sem, ahol a nemrég kezdődött tanévben – a koppenhágai kormány tavalyi döntése értelmében – radikálisan, körülbelül 4 ezer férőhellyel csökkent az egyetemeken hozzáférhető angolnyelvű képzések száma. A protekcionizmus nem újkeletű: a dán gazdaság védelme és az oktatási kiadások csökkentése érdekében már 2017-ben megjelentek az első korlátozó intézkedések azzal a hivatkozással, hogy a helyiekkel megegyező kedvezményeket élvező külföldi hallgatók kétharmada hazatér a tanulmányai végeztével, így a képzésük támogatása egyszerűen nem térül meg az országnak.

Mindezek miatt az Engame Akadémia arra számít, hogy a következő években további komoly átrendeződés várható a nemzetközi felsőoktatásban. Ezekből előreláthatólag Írország, illetve azok az országok profitálhatnak, ahol a diákok azon az idegen nyelven tanulhatnak, amelynek elsajátításában a legmagasabb szintre jutnak. Ezen a területen Ausztria és Németország továbbra is vezeti a listát, de többek között Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is növekvő érdeklődésre tarthatnak számot a magyarországi diákok körében, akik között évről évre néhány százzal nő azoknak a száma, akik külföldi alap- és mesterképzésben folytatnák a tanulmányaikat a középiskola elvégzése után: ők a 2021/22-es tanévben összesen 16 225-en voltak.

A következő években várható további felsőoktatási átalakulások miatt érdemes még korábban megkezdeni a felkészülést, több opciót is nyitva hagyva.