Saját chip fejlesztésével oldaná meg a mesterséges intelligencia berobbanása miatt csak fokozódó chiphiányt az OpenAI. Partnerség, de felvásárlás is lehet a szándékból.
A Lynk & Co 08 iránt rögtön az első napokban komoly érdeklődés mutatkozott.
A grafikus chipek felhasználásának harmadik hullámán a világ legértékesebb cégei közé emelkedett az amerikai Nvidia.
A kilencvenes évek végén Peking dobott mentőövet az akkor a csőd szélén támolygó techvállalatnak, mely aztán masszívan alapozva a távol-keleti nagyhatalomra, néhány éven belül leuralta a világot. Csak közben Kína olcsó összeszerelő üzemből komoly partnerré vált, Tim Cookéknak így most extra kihívás szakítani vele. Pedig az egyre romló USA–Kína-viszony és az egyre meredekebb tajvani helyzet miatt muszáj. Mivel a legfejlettebb chipeket Tajvan, a legnagyobb gyárakat Kína adja a vállalatnak, ha Hszi Csin-ping kiadná a parancsot a szigetország lerohanására, az Apple óriási gondba kerülne.
A műszaki kutatások újabb és változatlanul időszerű részterülete annak elemzése, mennyi embargós nyugati félvezető található az orosz fegyverekben.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) munkatársai egy olyan optikai chipet fejlesztettek ki, amely alkalmas ultrarövid időtartamú lézernyalábok fázisának mérésére. Az eszköz fontos szerepet játszik majd a fény és az anyag kölcsönhatásának megismerésében, így a jövőben hozzájárulhat az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztéséhez.
Szokatlan, ám működik: az IBM szakemberei az emberi agy mintájára készítettek egy el chipet, amellyel csökkenthető lehet a mesterséges intelligencia karbonlábnyoma is.
Kína megnehezítette a gallium és a germánium kivitelét az országból, válaszul arra, hogy az USA korlátozta a chipgyártáshoz kellő technológia eladását. Pekingnek van még hasonló fegyvere, ritkaföldfémeivel egyeduralkodó a világon. A Nyugatnak létfontosságú mérsékelnie függését.
A mesterséges intelligencia (MI) legfelkapottabb műfaját jelentő nyelvi modellek közismerten erőforrás-igényesek, így speciális chipek szükségesek a kiszolgálásukhoz. Ezen a piacon mutatott most be ígéretes újdonságot az Nvidia.
A Microsoft legfrissebb jelentése szerint gond lehet a jövőben, mert nincs elég ehhez szükséges chip a piacon, és ez a helyzet akár egy évig is fennmaradhat.
Nyolc gallium- és hat germánium-vegyületre vet ki exportkorlátozásokat Kína, mely az első igazán komoly válasza lehet az országnak az amerikai szankciókra.
A chipgyártás igen bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért sokak számára talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni Budapesten. Pedig erről adott most hírt a Magyar Tudományos Akadémia.
Ha bejön a terve, akkor Kínában épített volna fel egy „konkurens" chipgyárat a Samsung egyik volt vezetője, ellopva a félvezetők gyártásához szükséges terveket egykori cégétől. A jogosulatlanul megszerzett vállalati titkok értéke több száz millió dollár.
Németország fejlesztené a chipgyártást, de nem mindenáron – elutasította az Intel további támogatási kérelmét a tervezett chipgyár számára.
A chip Musk tervei szerint betegségeket gyógyít majd, de még a telepátiát is lehetővé teszi.
Az európai chiphiányról szinte mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy kizárólag Európában gyártanak több olyan fontos berendezést, amelyek a legfejlettebb chipek gyártásához szükségesek. Emellett néhány európai gyártónak megkerülhetetlen szerepe van a felhasznált vegyi anyagok előállításában is. Még sincs Európában csúcskategóriás chipgyártás, amin sürgősen változtatna az unió. Lássuk, miért és hogyan!
2019 óta dolgozhat egy saját, mesterséges intelligencia tanítására és futtatására használható chipen a Microsoft, amivel vélhetően a külső gyártóktól való függőségükön enyhítenének.
Dél-Korea szeretné minimum utolérni Tajvant a chipgyártásban. Ennek érdekében egy 20 éven át tartó beruházást jelentett be a dél-koreai elnök, a program gerincét a Samsung adja.
A Samsung egyszer már megpróbált saját processzormagot fejleszteni, de akkor kudarcba fulladt a projektje. A pletykák szerint viszont most újra nekiugorhat a feladatnak a cég.
Az ASML nevű vállalat termékeit olyan nagy nevek gyártják, mint az Intel vagy a TSMC – most egy volt kínai munkatárs nem tisztázott információkat lophatott a cégtől, mely egyébként már nem exportálhatja bizonyos termékeit Kínának.
