Varázstárgyról kapta a nevét az amerikai Palantir adatbányász cég, amelynek indulásánál a CIA is bábáskodott, és a megrendelők között sok az állampolgárok tevékenységét követni vágyó kormányzati intézmény.
A Szovjetunió utáni kémkedésre használta volna azokat a drónokat a CIA, amelyek az elképzelés szerint egyhuzamban akár 50 napig is repülhettek volna. A hírszerző ügynökség csak a napokban oldotta fel a titkosítást a különleges és veszélyesnek tűnő eszközökről.
Három nap alatt három – látszólag – teljesen különböző adatlopási-kémkedési ügy fejleményei kerültek nyilvánosságra, bizonyítva, hogy a személyes (és céges) adatok egyre kevésbé vannak biztonságban.
A kiadó már bocsánatot kért a hetekben könyvesboltokba került kötet miatt, amely azt sugallta, hogy a 2001. szeptember 11-i támadásokat valószínűleg a CIA, az Egyesült Államok hírszerző ügynöksége rendelte meg.
Edward Snowden ma már úgy mutatkozik be, hogy valaha a kormánynak dolgozott, de most már a közjónak dolgozik, egész pontosan védeni igyekszik a társadalmat attól az embertől, aki valaha volt. És ezt az embert most egy önéletrajzban mutatja meg a nyilvánosságnak. Mi az az öt izgalmas kérdés, amelyre választ kapunk a CIA és az NSA egykori hírszerzőjének a memoárjából? Igen, a pornó is előkerül.
Talán meglepő, de Edward Snowden döntésében, hogy leleplezze az amerikai kormányzat tömeges adatgyűjtését, szerepet játszott az is, hogy az Egyesült Államok, sőt talán a világ történelmében is az övé volt az utolsó nem digitalizált nemzedék, amelynek a gyerekkora nincs fent a felhőben, hanem jobbára analóg formában maradt meg. A Rendszerhiba című önéletrajzában azonban nemcsak az analóg emlékeket siratja el, hanem az internetet is, amellyel felnőtt és amely felnevelte. Snowdennél ugyanis talán senki sem tudja jobban, hogy amit ma megosztunk, az már nem a miénk.
Irán először ismerte el, hogy a Forradalmi Bíróság vizsgálja az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy nyugalmazott munkatársának 2007-es rejtélyes eltűnését. A magánnyomozóként tevékenykedő Robert Levinson a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos küldetésén vett részt Iránban.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos megfigyelését leleplező Edward Snowden rendesen beletúrt az USA titkosszolgálatainak adatbázisába, hogy megnézze, mi igaz az összeesküvés-elméletekből.
Az amerikai elnök kedden a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva beszélt erről, miután a The Wall Street Journal előző nap azt írta: a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség informátora volt Kim Dzsong Un féltestvére, Kim Dzsong Nam, akit két évvel ezelőtt gyilkoltak meg Malajziában.
Gina Haspel az amerikai kormányzat egyetlen magas rangú tisztségviselője, aki meghallgatta a Hasogdzsi meggyilkolásakor az isztambuli konzulátuson készült hangfelvételt.
A Hürriyet Daily News című török hírportál azt írja: a CIA birtokában lévő felvételen Mohamed bin Szalmán arra ad utasítást, hogy az újságírót a lehető leghamarabb el kell hallgattatni.
Az amerikai elnök szombaton közölte, hogy legkésőbb keddre részletes jelentést kap arról, hogy kormányzata szerint ki állhat Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai ellenzéki újságíró meggyilkolása mögött.
A CIA és a többi amerikai titkosszolgálati szervezet korábbi vezetői közölték, akkor is meg fogják mondani a véleményüket Donald Trumpról, ha az amerikai elnök tőlük is elveszi a kémközpontba szóló belépőjüket és hozzáférésüket a bizalmas információkhoz, ahogyan ezt tette John Brennannal is. Közben kiderült, több olyan ember belépője is veszélybe került, akik ugyancsak gyakran bírálják az elnököt.