Edward Snowden ma már úgy mutatkozik be, hogy valaha a kormánynak dolgozott, de most már a közjónak dolgozik, egész pontosan védeni igyekszik a társadalmat attól az embertől, aki valaha volt. És ezt az embert most egy önéletrajzban mutatja meg a nyilvánosságnak. Mi az az öt izgalmas kérdés, amelyre választ kapunk a CIA és az NSA egykori hírszerzőjének a memoárjából? Igen, a pornó is előkerül.
Nemzetbiztonsági kockázatnak számítanak-e az oltásellenes, vírustagadó csoportok hangadói, vagy ártalmatlanok? Ki vagy kik döntik el az, hogy valaki nemzetbiztonsági kockázat-e? Különösen fontos kérdések ezek Magyarországon, ahol úgy tűnik, hogy a járvány elleni védekezésben a kormányzat mindent egy lapra, az oltásokra tett fel, miközben európai viszonylatban viszonylag sokan oltásellenesek.
A Momentum programalkotása nem nyomulás, hanem munka – állítja Fekete-Győr András, aki szerint az előválasztásnak is arról kellene szólnia, hogy kiérleljék a közös kormányprogramot. Az ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje 4 napos munkahetet, magyar eurót és finn típusú oktatást szeretne. Az elszámoltatást és a propagandisták megregulázását pedig nem tartja összeegyeztethetetlennek a jogállamisággal.
Laurent Pech szerint egyedülálló, hogy a lengyeleknek és a magyaroknak a jogállam lebontásához az EU ad pénzt, a berlini kormány pedig nem nagyon dicsekszik ezzel a német adófizetőknek.
A Jurányiban színpadra állított darab egyfelől érkező, mégis más pályán mozgó, idegenbe szakadt fiatalok furcsa sorsközösségét mutatja be.
Kodály Zoltán életében fontos állomás volt, mikor a Zeneakadémián lett tanár. A pályáját végigkövető zenészek most közös koncertre készülnek, ahol a zeneszerző első komoly hangversenyének tételeit játsszák el. De hogyan reagáltak a kortárs kritikusok Kodály akkor még újítónak számító műveire? A mi Kodályunk negyedik, befejező rész.
Nem mozdult meg a tőke az ellenzék támogatására. A félelem az úr, csak az meri felvállalni az arcát és a pénzét, aki ellen már nyílt háborút indít a NER.