Nézzen fel az égre ma este, jön az év legnagyobb teliholdja
Több látványosság is látható lesz az égen a következő napokban, érdemes lesz felnézni esténként.
Több látványosság is látható lesz az égen a következő napokban, érdemes lesz felnézni esténként.
MTI
Amerikai kutatók még 2018-ban fedezték fel azt az eseményt, amely 10 milliárd fényévre játszódik a Földtől. A főszerepet egy szupermasszív fekete lyuk és egy gigantikus csillag játsszák.
HVG
A Déli Tauridák november 5-én, az Északi Tauridák november 12-én érik el aktivitásuk csúcsát, így november első két hetében érdemes megfigyelni a meteorrajokat, amelyek tagjai lassú, fényes hullócsillagok, köztük több tűzgömb is várható – hívta fel a figyelmet a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
MTI
Finn tudósoknak a világon elsőként sikerült két, egyesülés előtt álló fekete lyukat megfigyelni, amely egy rejtélyre is választ adott.
HVG
A Cha 1107-7626 kódjelű bolygó még csak a születés fázisánál jár, de már most 5–10-szer nagyobb, mint a Jupiter.
HVG
Ha vékony felhő szűri a holdfényt, akkor akár látványos légköroptikai jelenségek is kialakulhatnak.
HVG
Új elmélettel álltak elő a Max Planck Csillagászati Intézet kutatói, amely megmagyarázhatja, mi az a sok „kis vörös pötty” a távoli univerzumban.
HVG
Madridi kutatók szerint csupán néhány tízméteres lehet a 2025 PN7 kódnevű kvázi-hold, amely néhány évig még biztosan a Föld közelében marad.
HVG
Teljes holdfogyatkozás lesz vasárnap. A különleges égi jelenség 82 percig fog tartani, és ha a fogyatkozás elég világos lesz, szabad szemmel is megfigyelhető majd a sejtelmes, sötét, vöröses-barnás holdkorong.
HVG
A Sc.Art együttes A jól temperált univerzum című, kozmikus eredetű hangokra épülő albumának anyagát szombaton hallhatja a közönség a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
MTI
Különleges látványt nyújt szerda hajnalban az égbolt, amit szabad szemmel is bárki megnézhet.
MTI
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
MTI
Háromszázötven éve, 1675. augusztus 10-én tették le a ma London külvárosának számító Greenwichben a Királyi Csillagvizsgáló alapkövét. A híres obszervatórium, Nagy-Britannia legrégebbi tudományos intézete 1998. október 31-ig működött.
MTI
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
MTI
Tudósok egy speciális kamra segítségével a világegyetem első molekuláját, a hélium-hidridet tanulmányozták, a fáradozásuk pedig nem volt hiábavaló.
HVG
A kutatóknak sikerült rábukkanniuk egy olyan fekete lyukra, amely a hiányzó láncszemet jelentheti a kis és a szupermasszív méretű fekete lyukak között.
HVG
A jelek szerint több komplex szerves molekula is van a V883 Orions nevű protocsillag körül, így könnyen lehet, hogy a keletkező bolygókon adottak lehetnek majd az élet kialakulásának feltételei.
HVG
Már zajlik a világ legnagyobb égboltfelmérése, melynek első eredményei is igen izgalmasak. Ráadásul magyar érintettsége is van a dolognak.
HVG
Nagyságrendekkel gyorsabban forogtak a Földnél, és akár több mint százszor nagyobb tömegűek voltak a Napnál azok a fekete lyukak, melyek egyesülését nemrégiben sikerült megfigyelni. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.
HVG
Egy friss számítás alapján sikerült meghatározni, a Tejútrendszer mely részéről származik a 3l/ATLAS nevű üstökös. A segítségével arról is pontosabb képet kaphatnak a tudósok, hogyan keletkeznek a bolygók, bolygórendszerek.
HVG